erősítés

Februári kemény napok:-)

Posted on Updated on

Hétvégén a Gizionoknál a lányok állták a sarat.

Petneházi Ildi Thaiföldön versenyzett a Phuket Night Run 5 kilméteres távján, ahol 33 perces eredményével a korosztályos első helyet sikerült megszereznie.

Karlovitz-Thurnherr Zsófi duplázott, szombaton délelőtt a Szerelmes Füred 7 km-en állt rajthoz, amit 34:55 alatt teljesített, majd este a Tajga Trail 17 kilométeres távját futott 2:15 alatt.

Nagy Kriszta A Tajga Trailen 1:48 alatt ért célba.

 

Cseke Betti a WadkanZ 19 km-es távját választotta, élete első terepversenyét teljesítve ezzel 2:35 alatt:
“- Iszonyú kemény menet volt. Vastag sár, hó és b.szott sok emelkedő. Igazi kihívás volt nekem, aki sosem futok terepen. 10-11 km után kezdtem igazán élvezni. 😀  Tuti hogy még fogok terepezni, terápiás a lelkemnek.”

 

Gratulálok mindenkinek!

 

Időközben a téli edzőtábort is megejtettük, bőszen tologattuk a határokat, így tuningolva fel az alapozást.

Néhány kép a kemény munkáról:-)

 

Gabi Gizibé Barát fényképe.

Forró csoki 

Rita Malkus fényképe.

Mexikói, már megint

Gabi Gizibé Barát fényképe.

Bázis

 

és hogy futós kép is legyen legalább a csapat egyik feléről:
Gabi Gizibé Barát fényképe.

Reklámok

Frankfurti edzőtábor képekben

Posted on Updated on

0. nap, rákészülés:-)

      

  1. nap  Saalburgban megnéztük az ókori római limest, utána futás Hessen tetejére, a Großer Feldbergre (878 m)

Előtte itinert tanulmányozva, majd a csúcson jutalomsörrel:-)

      

2. nap

délelőtt futóedzés, délután köredzés

3. nap

Nidda parti futás a régi reptérre (a képen a háttérben az irányító torony), este közös vacsi a belvárosban.

Esti induláskor az örök klasszik: “Te így nézel ki ruhában?” 🙂

         

4. napra egy laza átmozgató futás maradt mindenkinek.

Köszi Juli, Attila, Erna, Mária, Rita, Zoli, Bocsi, Piroska, Erika, Balázs.

Júliusban folyt. köv. Erdőbényén!

 

2016 évzárás-2017 évnyitás/1

Posted on

Hajdú Mária

Summázzunk, mert ez nem elégetendő 🙂

Futottam 1612,1 km-t a tavalyi 1244,6-tal szemben, az úszás kiesett, az erősítés feljött.

Ez az év nem a versenyekről szólt, hanem arról, hogy ki tudjam alakítani az új életritmust és meg tudjam tartani a futásokat, tornákat (ebbe már az úszás sajnos nem fért 😦 ). Úgyhogy összesen hármat sikerült összehozni: megvolt az UB Trizionként, hatalmas élmény, egy 10K terepverseny és a ravennai maraton, Das Erste.

Év elején az edzőtábort követően térdproblémák, betegségek, az első három hónap elég vacak lett, utána Vanda helyretett és a júniust kivéve, amikor leginkább hullafáradt és mentálisan kimerült voltam, szépen alakult minden, két 200+ hónapot is összehoztam. Azt külön bravúrként könyvelem el, hogy júliustól november közepéig sikerült megoldanom a heti négy futást, és nem is nagyon maradt el. Futottam Luxembourgban és Luxemburgban :), Budapesten, Pécsett, a Balaton körül, Gondrecourt-le-Château-ban, Berlinben, Koppenhágában, a Hvidovre-Brøndby retúrvonalon.

Április végén elkezdtük a PK-t, még lassabb vagyok, mint előtte, de érzem, hogy ez az én világom, azóta nincsenek fizikai szétesések, sokkal jobban bírom. Fejben összeraktam magam, mentálisan sokkal erősebb vagyok, mint tavaly (de most már köszönjük, elég magas az a nyomorult pálma). Pillanatnyilag – és én kérek elnézést 😀 – a sportcipőim száma 8 párra tehető, 4 Mizuno WR (de már egyet mindjárt kirakok!), Salomon terep, Adidas terem, Hoka Clifton2 (elkapott engem is a csopikórság), és az év utolsó napján öcsém meglepett egy Nike-val (tehát erről nem én tehetek, a többi meg alapvetően Lajos lelkén szárad :D!).

Főnökasszonynak itt is hála és köszönet ezért az évért is, minden “tétmeccsen” kiderült, hogy kiválóan összerakott, akkor is, ha én hitetlenkedtem.

2017-re tervek: UB #CsSM duóban, cél a túlélés és remélem, utána még szóbaállunk majd egymással Ernuskával 🙂 (de ha A Közös Takaró nem fogott ki rajtunk, akkor semmi :D).

Két maraton, Rotterdam április 9-én, Nizza-Cannes november 5-én. A cél, hogy gyorsabban fussam le, mint szüljek gyereket 😀 (tehát 4:20-on belülre kéne jutni), aztán haladni majd a 4:00 felé. A kettő között visszamennék szárnyat próbálgatni félmaratonokra, az 1:54:17-en még lehet mit javítani.

Vettem jógamatracot, megpróbálom visszahozni, egy-egy úszással együtt, mert nagyon kéne a hátamnak. Erősítésre jobban rámenni, mert ezt szoktam elengedni, ha már engedni kell.

És hát Gizionkodni tovább, rendületlenül, mert Gizionnak lenni jó 🙂

nbk_rav_5

Adminisztráció by Molnár Eszter:-)

Posted on

moes torna_recept

Ha meg akarnád sütni, 20×20-as tepsihez való a mennyiség.

INDUL AZ ÉPÍTKEZÉS – Hanka

Posted on Updated on

Apropó, sérülés. A sérülés mindig azt jelenti, hogy az ember valamit nem jól csinál. Aki jól csinálja a dolgát, az nem sérül le. A sérülés nem megszokott dolog, még akkor sem, ha sok futóval előfordul. Azért fordul velük elő, mert valami nem stimmel, valamit túltoltak, valamit nem jól csinálnak. HankaA sérülés számomra is egy jel volt, hogy valamit nem jól csináltam. Szerencsére ez nem a futás volt, hanem az erősítés. Amíg csak futottam, nem volt semmi gond, legfeljebb egy-egy apróság, de azt ugyanolyan apró változtatással és egy kis szakemberi segítséggel már orvosolni lehetett. Az erősítést viszont túlzásba vittem, túlságosan rákaptam, mert láttam az értelmét – csak mire ki tudtam volna belőle venni valamit, addigra sikerült megsérülnöm. Szóval ezt át kellett értékelnem. Jobban oda kell figyelnem magamra, mértéket kell tartanom, hogy meglegyen az egyensúly. A fő hangsúly a futáson van, emellé kell odatennem azt az erősítés és nyújtás kombót, ami még pont hatékony és szükséges a futásban való fejlődésem szempontjából. Nagyon figyelek magamra, nagyon figyelek a testem jelzéseire, és sokkal jobban figyelek a regenerálódásra. 

Teljes blogbejegyzés az újrakezdésről Hankánál

Naív ügyfél kalandjai – Hajdú Mária

Posted on Updated on

Szóval erősítésre otthoniakat kértem, hogy az ünnepek alatt is tudjam csinálni. Jött is a szokásos kettő termi helyett három circuit. Megnézegettem, ó, hát ez sima ügy, kettőt kinyomtattam, hiszen letudjuk ezt a kis pudlinudli pocierősítést, utána még a kar is belefér és akkor két pihenőnapom lehet a héten. Bónuszban előtört a bennem szunnyadó Hanka is, mert 1-2 kg-os súlyzó volt előírva – kemény csaj vagyok, kikészítettem a 2 kilóst 🙂

A 80. hasprésnél már gyanakodtam. A 160. oldalsó hasprésnél kezdtem átértékelni a dolgokat. A 60. felülésnél (hátul cippzáros futónadrágban, ezúton is hadd gratuláljak magamnak a fokozott előrelátásért) az életemet is 🙂

A végén örültem, hogy a kis pudlinudli pocierősítést túléltem. És ezek után a ma esti céges vacsorán azért átgondolom a pizzát… 🙂