Latest Event Updates

Téli beszámolószüret

Posted on Updated on

  • „Letudósnak” indult, mint amikor kedden este éppen csak egy pohár valamire gyertek fel, aztán a vége egy csodálatos mulatság, homályos-gyönyörű emlékekkel.
  • Kell egy kis fantázia, hogy a görbébe belelásd a feladatot, de megmagyarázom.
  • Erős hét utáni beszámoló röviden: „Fekve jól vagyok!”
  • Mindig sokan vannak, ez lehetősèg, hogy ne csak testünket futással, de lelkünket is feltöltsük egy kis embermozival. Bátrabbak megtippelhetik, hogy hány apukát csaptak ki otthonról babát altatni (6), vagy hány gazella futót csodálhatunk (3), vagy lesz-e gyerekfoci edzés (volt), vagy úsznak-e még a kacsák (nem), alszanak-e a lovak (igen).
  • 2 dolog miatt nem kezdek el nyávogni: egyrészt a szemed a terepfutókon edződött és tuti nem sajnálnál. másrészt az úton csak mindenféle alacsonyan cirkáló (=tacskó) kutyákkal találkoztam és ők is büszkén és gyorsan mászták a dombokat, szóval arra jutottam, hogy ha azokkal a mini lábakkal megy, akkor nincs miért panaszkodnom nekem se
  • Gerilla kocogást terveztem, de végül győzedelmeskedett az értelem (és magam elé képzeltelek szúrós szemmel, képzeld, működött!!)
  • A pihenőhéten megfutottam a legjobb kilimet és a legjobb 1 mérföldet is – kérlek azért ne ölj meg.
  • Az RPE 17 hajszálpontosan sikerült, tökre megvolt bennem, hogy van még 3 fokozat, amit ki tudnék hozni magamból ha kellene, és csak utána ájulnék el.
  • Nagyon jó volt, hogy beszéltünk múlt héten, szépen helyretett, most arccal előre haladok.
  • Futás közben azon töprengtem, hogyan is magyarázzam meg, hogy mekkora szél volt. Gondoltam valami költői dologra, hogy az “ősz által itt felejtett falevelek sírva búcsúztak az ágaktól”, vagy vitorlás módon, “6-os szél 8-as pöffökkel”, esetleg vezessem le a dolgot az egyesített gáztörvényből, miszerint a PxV/T állandó, no de ez csak zárt rendszerekre igaz. Így maradok ez egyszerű megoldásnál: kurva nagy szél volt. Mindez kb. nulla fok Celsius mellett. Más érdekesség nem történt.
  • Majd késő délután küldöm csak a beszámolót, a jó kapcsolatunk érdekében jobb, ha ülepednek az élmények.
  • Kiderült, hogy a 12 év zeneiskolának mégis volt értelme: bármilyen dalt át tudok költeni futóindulónak (és altatónak is) úgy, hogy kijöjjön a lépés és a zene üteme is.
  • -5 alatt még sosem futottam, azért nem gyakori erre az ilyen nagy hideg. Van különleges tanács ilyen időre? Hogy maradjak otthon, például?
  • Nagyon jól ment. Csak egyszer estem el, és fordult ki picit a bokám.
  • A Grimm testvérektől Harry Potterig egyik mesében sem létezik hozzád mérhető gonosz boszorkány!
  • Ez a 11 km több, mint amennyit a falubeliek 99.9%-a futott aznap, így végül is simán local distance leader vagyok.
  • Ha nem merült volna le a telefonom, talán még végig is csinálom, így lecsaltam a végét. De a telefont is az órás tanulságok mellé teszem, fel kell tölteni mielőtt használnám. Tudom, van, akinek nem kell a negyvenes éveit elérnie ahhoz, hogy ezt felfogja.
  • Ma alaposan szemügyre vettem magam futás előtt a tükörben és úgy ítéltem, hogy mindenki számára az a legüdvözítőbb, ha egy pillanatra sem hagyom el a zsírégető tartományt!
  • Egy dolog volt béna, hogy az edzések egymásra csúsztak. Azt láttam másoknál ilyenkor ezt kell írni: “de meg tudom magyarázni”
  • Végülis fokozó volt, még ha lassítottak is az elfogyasztott cuba librék.
  • Valamit félrenyomtam a stravan, mert 2021-ben 2021 km kihíváshoz csatlakoztam véletlenül.
  • Igazából semmilyen nehézség nem jelentkezett futás közben, leszámítva a monotónia érzést, ami a végére annyira felerősödött, hogy pucér lányok tapsoló sorfalát vizionáltam magam elé. Ez a gondolat felpezsdített. Ennek ellenére sikerült szinte végig a zónában maradni.
  • Tisztességesen végigcsináltam, nem mindig méznyalás az edzés.
  • Tudom, hogy nem ezek voltak előírva, de futás közben mindig a fejemben volt a feladat, szóval nem linkségből csináltam mást.
  • Most, hogy feloldozást nyertem tőled és nem kell sálba lihegnem, rájöttem, hogy mennyit számít a futóteljesítményem szempontjából, ha időnként levegőt veszek. Heuréka!!!
  • Véletlenül beneveztem az UB-ra, 2 fős váltóban. Mák, hogy nem az egyéni nevezési oldal ugrott fel.
  • Az volt a furcsa, hogy a tempós részt jobban élveztem, mint a lassút. Emiatt nem kell ám vérszemet kapnod!
  • A 2. km végén sikerült stabil oldalfekvésben elhelyezkednem a jeges talajon. A szomszédos idősek otthona lakói közül többet tapsoltak.
  • Kicsit lecsippentettem mindegyikből, de nem lustaságból, hanem így adta ki.
  • A hét pipa, bár zavar állt be a rendszerbe amiatt, hogy ezúttal kedden volt a keddi futás és csütörtökön a csütörtöki.
  • Nem volt jó a lelkiismeretemnek, hogy elcsaltam egy km levezetést, de sajnos utálom a prímszámokat.
  • Kicsit sajog a combhajlítóm ott, ahol a lábam a seggembe van dugva.
  • Amúgy az egész egyébként nem esett kifejezetten rosszul, csak úgy éreztem magam a végére, mint akin átment a busz.
  • Minden körben belefutok egy hajnali futó srácba. Amikor mellette elmegyek próbálok halkabban haldokolni.
  • Az utolsó feladatos hosszúra még Chuck Norris is elmormolt volna egy “hinnye-azt-a-leborult-kurvamindenit”.
  • A repülőzést laktáton végeztem… így már majdnem olyan gyors voltam, mint a Belus 100 km-en.
  • Ez valami új kínzásforma. Ilyet nem adtál még soha.
  • 400 m… azt sem tudtam mennyi idő alatt futok le ennyit. Valahogy eszembe jutott Michael Johnson futása Atlantában. Az valami 43 mp volt. Ennél kicsit lassabbra számítottam. És nekem nehezebb, mert 10-et kell belőle futni, nem mehetek olyan gyorsan már az elején.
  • Ennyi tellett most, dehát Kipchoge is csak 8. lett a London maratonon, úgy tűnik, nála is előfordul néha gyengébb teljesítmény…
  • Hát nem tudom, valaki biztos arrébb hordta a lejtő végét, de most adott idők alatt messzebb jutottam, mint máskor…
  • Pénteken elég gagyi voltam, nem voltam futni, nincs mit ezen szépíteni. Undorítóan lusta voltam, lépjünk is tovább, történtek szebb dolgok is a héten.
  • Ezt az edzést megtaláltam a könyvtárban a Középkori kínzások II. emelt szint tankönyv utolsó fejezetében az ‘elmúlt 55, igen/nem’ kérdés után. Ez volt odaírva: ha már semmi sem működik, futtassa vele ezt.
  • Két sebességfokozatom van: fut és meghal.

Virtuális BSZM -Földi Zsuzsa, beszámoló

Posted on Updated on

A Balaton Szupermaraton eredetileg (= Covid-mentes időkben) egy négy napos buli a Balaton körül, 196 km-t kell megtenni futva, naponta 43-53 km-es etapokban, Siófokról indulva a déli part felé, és ide visszaérkezve.
Idén a járványügyi helyzet és a korlátozások miatt ezt a versenyt csak virtuálisan lehet teljesíteni – bárhol, tehát akár a Margitszigeten, akár egy futópadon futva, lényeg, hogy az össz 196 km legyen meg.
Mivel minden bizonytalan jelenleg, hogy mikor és milyen verseny lesz tavasszal megtartva (valószínűleg semmi azok közül, amik tervben vannak/voltak), így jött az ötlet, hogy fussak a virtuális BSzM-en, és nagy örömömre Gabi rábólintott, sőt, az ő ötlete volt a teljes táv teljesítése.
Először úgy volt, hogy hét nap alatt futom, közben logisztikát átgondolva lett belőle 6 nap, végül az online oktatás, és a munkám miatt 5 napra redukálódott: a futások dátumai március 12,13,15 és 16. lettek.


Első nap, március 12., péntek, 48,45 km az etap.

Délelőtt három gyerek online suli, plusz egy ovis lekötése (nem szó szerint 😀 ), hogy a többiek tudjanak tanulni. Mivel este 8 után az utcán nem lehet tartózkodni, rögtön pados futással kezdtem meg a négy napos mókát. Délután 5 után tudtam kezdeni, gyerekeket elrendeztem, a nagyok cukik voltak, rendezték a kicsiket, hogy ne este kelljen kezdenem, és éjfél után végeznem. Frissítés pad mellé a polcra (izó, sótabi, víz), könnyű laza tempó, 6 perc körüli, így kényelmesen tudtam tartani a megadott max158-as pulzust. Zwift appot használok a pados futásoknál, így ha nem köt le a film, vagy nem akarok tv-t nézni futás közben, akkor sem unalmas (csak veszélyes, ha egy gyorsabb futó elhúz mellettem a virtuális térben, emlékeztetni kell magam, hogy oké, hogy verseny, de na, van még 3 nap, csak ésszel 😉 ). Három Poirot filmet megnéztem, viszonylag gyorsan eltelt az öt óra a padon, közben 20 percenként frissítés, nem unatkoztam egy percig sem. 49 km lett a vége, este 10 körül végeztem, nyújtás, kis óvatos henger, vacsora, éjfél körül már aludtam.

Második nap, 13., szombat, 53,6 km van erre a napra.

Ráért a gyerekvigyázó néni, így sikerült eljutnom a Margitszigetre futni, ahova az egyik kedves futócsoportból is kijöttek jó páran futni. Egy futó barátommal, Balázzsal 10 körülre terveztük az indulást, ő egy első maratont tervezett aznapra, én tudtam, hogy nekem bő 10 kör lesz. 10 után kicsivel indultunk, nagyon kellemes idő volt, de leginkább a sziget pesti oldalán – a budai oldalon elég erős szembeszél fogadott, de tudtam hogy ez lesz, különösebben nem érdekelt. Legalább erősít ez is, beépül 😉. Az első kör végén vetkőzés, illetve félig átöltözés – akkora volt a hőérzet-különbség a pesti és a budai oldal között a szél miatt, hogy végül a top fölé egy trikó ment, hosszú ujjú vékony felső le, helyette karszár, és plusz egy rövid ujjú póló a budai oldalra (és kesztyű 😊 ), a pesti oldalra érve póló-kesztyű le, majd következő körben a budain vissza minden. A futóövbe csak kb fél órányi frissítést tettem, hogy minél kisebb súlyt kelljen vinni, úgy terveztem, hogy körönként kb fél perc lesz a kulacs csere – hát sajnos nem így volt, a többi futócimbora kicsit több időt elvitt, mint terveztem. A második körtől jött velünk még egy futóhaver, Sanyi, ő 2-3 kört tervezett, végül a harmadik köre végén úgy döntött, jön még egy körre, legyen meg az első félmaratonja – meglett neki 😊
Félmaratonnál (4. kör után) éreztem, hogy előző este már közel 50 km-t tettem a lábaimba, 30 után  volt kb. 2 perc, hogy nagyon sajnáltam magam, fájt a combom a fáradtságtól, aztán a hátszeles oldalon jól lettem, és elfogadtam, hogy hát ez ilyen, a budai oldal innentől fájni fog, de sérülés nincs, csak fáradtság, azt meg tudtam hogy lesz, úgyhogy a következő 4 kört szépen kussban lenyomom. Balázs a maratonja  (8 kör, nagyon szépen, fegyelmezetten futott végig) után kiszállt, én zenét kezdtem hallgatni az utolsó két körre, és bár eddig is, most még inkább csak arra koncentráltam, hogy jobb láb, bal láb, budai oldal beépül, pesti oldal ajándék 😊.  A pulzus végig jó volt, nem esett nehezemre nem túltolni, elég fáradtak voltak hozzá a lábaim.
Nagyon örültem a 10. kör végének, Balázs megvárta amíg végzek, és nagyon jófej volt, szerzett kaját is – gluténmentes hamburgert a Burger Kingből 😊
Otthon nyújtás óvatosan, kicsit hengereztem is, és intéztem másnapra időpontot a masszőrömhöz 😊
Vasárnap masszázs (itt is köszönöm Tominak, hogy összerakott újra), pihi, este henger, nyújtás, fejben készültem a másnapi szűk 44 km-re. Egészen délutánig nem tudtam még, hogy hol fogom futni, padon vagy utcán, amikor is egy vecsési futó cimbora megkérdezte, hogy mikor futok másnap, mert ő is futna, ha elég lassan megyek. Így el is dőlt, kinn futok a megszokott, és mostanában sajnos hanyagolt körömön. 18-19 kör lesz nagyjából, szépen lassan lekocogom 😊


Harmadik nap, 43,6 km:

Délelőtt indultam, az idő pont olyan szép és szeles volt, mint szombaton, csak a déli szélből északi lett. A frissítésem a futó haver Kareszékhoz tettem kerten belülre, ők pont a körön laknak, a januári százasnál is nálunk volt a cuccom. Futózsákkal és 5 órányi frissítéssel a hátramon indultam, cuccot leraktam a megbeszélt helyre, és csak telefon+kis soft kulaccsal mentem innentől. Természetesen most is az történt, mint szombaton a szigeten: szembeszél nagyon hideg, hátszél megsülök, így az első kör után jött az öltözködés, a szombatit lemásolva, csak most 1 km-enként vettem le-fel a pólót és kesztyűt. Legalább mindig volt mivel elfoglalni magam 😊
A 3. kör után csatlakozott Karesz is, 10-15 km-t tervezett, az kb 4-6 kör. Pulzusom végig szépen 155 körül volt, széltől függően 6:10-6:40 közötti tempó, combom közben folyamatosan suttogta, hogy „hééé, ez fáááj, nem akarom, hagyd abba!” de nem voltam hajlandó meghallani, hogy mit dumál, ment a jobb láb, bal láb, ismétel 😊. Karesz végül 9 körön keresztül jött velem, beszélgettünk, neki félmaraton, nekem majdnem 30, még 6 kör, az egy laza edzés máskor, sima ügy lesz 😊.
Es végül elfogytak a körök, az utolsóban összeszedtem az üres kulacsaimat, zsákomat, ruhákat, és a maradék 2 km-t zsákkal futottam már. 43,8 km lett a vége, elfáradtam 😊


Negyedik nap, 51,2 km:

Délelőtt munka, délután gyerekek, így egyértelmű volt, hogy mivel 8-ig nem végzek az 5+ óra futással, pados buli lesz megint. Este 6 után tudtam kezdeni, és pont mint kedden, minden frissítés magam mellé bekészítve, a frissítési tervet most kiírtam egy papírra, és felragasztottam magam mellé a falra, hogy ne a telefonból kelljen nézni mindig (3 óra után már nem feltétlen emlékszem, hogy épp só+víz, vagy izó jön). A frissítés mellé tettem egy százast is, és azt a gesztenyét, amit még októberben az UB-n szedtem össze valahol Siófok után – gőzöm nincs, miért vettem akkor fel a földről, és tettem el, de azóta is őrzöm.
Az első 10 perc után már tudtam, hogy ez kemény lesz, így mindig csak a következő 20 percre figyeltem. Egyszer úgyis vége lesz, ma ez kevésbé nem fog fájni, és holnaptól meg pihenhetek kicsit úgyis. 30 km körül bekapcsoltam a diszkófényt, rövid videós bizonyítékot is csináltam Gabinak, hogy tényleg party volt :D, egyébként csak bambultam a netflixet és jobb láb, bal láb, 20 perc, és így egészen 5 óra 25 percen át. Gábornak üzentem 17 km-nél (első harmad), 34 km-nél (második harmad vége), maratonnál. 35 km után már nem volt jól a hasam, de nem a korábbi görcsölős, hasmenős, elrontott frissítés miatti rossz érzés volt, hanem émelygős-hányingeres, ilyet még nem éreztem korábban.
51,5 km lett a vége, valamikor éjjel fél12 után fejeztem be a futást. Az émelygés elmúlt végül, maradt helyette az elég komoly fáradtság.
Két körmömhöz/alá szép vízhólyagokat növesztettem, nagyjából ennyi az össz ’kár’, amit a négy nap alatt összeszedtem 😊
Összességében minden nehézség, fáradtság ellenére is baromi klassz volt ez a négy nap, most lettem biztos benne, hogy ezt a Balatonnál is meg szeretném csinálni, ez a virtuál BSzM főpróbának tök jó volt, köszi Gabi 😊