Latest Event Updates

Egy év története – Bihari Tamás

Posted on

Kicsit több, mint 1 éve, 2020 év végén kerestem meg Gabit, hogy kezdjünk valamit a futásaimmal, mert mire elérek egy jó közepes szintet, jönnek a panaszok, s abbahagyom a futást egy rövid időre, majd újrakezdem, valami versenyre készülve, minden rendszer nélkül. Ez a minden rendszer nélküliség összehozott azért 1-2 2 óra körüli félmaratont, egy ⅔ maratont, megannyi “belekocogós”, szintes teljesítménytúrát 40-50 km-eken, 6 km/h-s átlag körül, de ennél több kellett, jobb rendszerben, s főleg, elkerülve a sérüléseket.

Olyannyira “féltem” futni, hogy elkezdtem kerékpározni a régi acélvázas, városban rohangálós országútimmal, ami nem volt a legkényelmesebb, de megtette sporteszköznek is, egy darabig.

Végül 2020 őszét még önállóan végig kerékpároztam, s bár két hetet kihagytam karácsony körül, gyakorlatilag egy alap fitnesszel kezdtünk el közösen dolgozni 2021. január 9-én egy baseline-settinggel, ami “1.5, de inkább 2 óra, nem túl kemény” bringás feladatot jelentett. A budai dombokon 340 méter szint, 35 km jött össze 110 perc alatt, mely egy 19.5 km/h-s átlagot jelentett. Gyenge, mint a falevél. Nem is érkezett futós feladat egy jó hónapig, amikor is, a Gizionokkal elmentünk a Kis Szénás 31 km/900d+ körére. Futókirándulás 🙂 5:15 óra, pont kicsúszva a futós szintidőből, s ráadásul meg is haltam a végére. Innen indultunk.

Ezt követte egy olyan év, ahol a rendszernek köszönhetően gyönyörű ívet írtunk le: remek bringás edzések, Dobogókő, a Mártonhegyi út és a Diós-árok rendszeres edzőtereppé alakítása, 1 nap alatti Balatonkerülés, 200km-es egynapos Budapest-Börzsöny kör 1600 szinttel, nyaralás alatt egy 1700-as hegy megmászása tengerszintről sorakozik a bringafronton.

Futás terén pedig megfontolt építkezés után a tavaszi-nyári felkészülésre egy 1:10-es Kékes csúcsfutás (top 15%!) + egy 3:30-as Kis Szénás tette fel a koronát, s elkezdtem ismerkedni a tereppel is, de már nem turistaként, hanem terepfutó-tanoncként 🙂 Ja, meg 10 kiló is eltűnt, s a keresztedzéseknek hála nem az amúgy is gezemice “izomtömegemből”. Haha.

Már ősz elején neveztem a Zúzmarára, ahol nem titkolt szándék volt a korábbi futások messze felülteljesítése, csak a tél és a pálya körülményei miatt nem volt tervezhető bármilyen űridő. A felkészülés remekül ment – rövid covid-parával, mert ennek a szónak el kell hangoznia, ha 2021-ről beszélünk -, erős bringás és futós edzésekkel, egyre hosszabb és egyenletesebb “long run”-okkal. Kijelenthetem, hogy nem volt egy olyan edzés sem, amivel úgy végeztem, hogy mi a csudának csináltam ezt meg. Azért az elindulással néha voltak persze gondok 😀

El is repült ez az ősz, s elérkezett a verseny napja. Gyönyörű, ideális futóidő, korán elindulok, hogy bőven legyen hely a készülődésre, erre mi történik? Közlekedési baleset, nem messze a versenyközponttól. Nagyon kizökkentett a meditatív állapotból, adrenalin felszállt az egekbe, féltem, hogy a mentális 100 Ft-okból most sokat elköltök. Ennek köszönhetően feltüzelve indultam a versenyre, ahol ugyan vissza kellett fogjam magam az elején “el ne fusd, Tomi” alapon, s alig maradt időm előtte készülni. Miután viszont kocogva érkeztem a helyszínre, a bemelegítés nagyjából rendben volt. S itt álljunk is meg egy szóra.

Nem tudom, hogy az edzések maguk segítettek-e a mentális terhek viselésében, de júniusban a Balatonkerülésen, ahol a Balathlon QR-kódos, bringás, jó tempójú (~30km/h átlag) teljesítése volt a cél, rengeteg mentális energia elment arra, hogy megtaláljam a QR kódokat. Akkor ez a vége felé kicsit kritikus is lett, erősen lelassulva tudtam csak befejezni, többek között emiatt is. Forogtam rajta hetekig.

Most viszont, miután biztos voltam benne, hogy képes vagyok “ágyból” is kikelve megfutni a célidőt, az alábbi következett, jószerivel érzésre:

  • Lassú kezdés, a “futótársak” megtalálása, frissítés minden ponton. 5:00/km 1.kör
  • Utazótempó felvétel, széles kanyarvételek, időnként tempóellenőrzés 4:58/km, 2.kör
  • 3. Kör megkezdésekor előzések sorozatban 4:50/km
  • Utolsó 3 km-en fokozó, a végén hosszú hajrá 4:40-4:20-4:00/km

Tökéletes lett, csak a befutóhoz kellene még egy kis versenyrutin – a tempó egyenletessége, na meg mértéke meg majd jön 🙂

Miközben még gratulálunk az elvtársakkal egymásnak, s próbálok érthető szavakat kipréselni a számon, jön az SMS: 1:41:45 nettó idő, 1:45:00-s tervhez, s mint utóbb kiderült, tényleg negatív splitben, 92. hely az 593-ból. Nagy gratula minden teljtesítőnek! Tetszeni fog 2022, úgy érzem.

Extreme Tarcal-Tokaj Kör – Palásti Péter, beszámoló

Posted on

Pénteken szépen előkészültem a versenyre, semmi kapkodást nem szerettem volna.
Tudtam, hogy elég nagy jam várható a rajtban, rengeteg nevező (több mint 150, csak a 21 km-re), ezért jó korán keltem szombaton. Háromnegyed órával a rajt előtt leparkoltam, nyugodtan vártam az indulást, egyedül az cseszett fel, hogy a fél literes kulacsot elég nehezen gyömöszöltem be az övbe, de végül csak összejött. 

Palásti Peti és Antal Csabi a rajtban
fotó: Extreme Trail

A rajt utáni első 3,5 kili masszív emelkedés, közel 400 szinttel. Szépen libasorba rendeződtünk, vitt volna jobban, gyorsabban a lábam, de képtelenség volt előzni. Ezzel aztán megbékéltem, mert közvetlenül mögöttem Németh Luca és nevezetes apukája jött. Csabi rendszeresen instruálta, abból én is profitáltam, ha mást nem annyit, hogy nem futottam el az elejét. A hegytetőtől aztán már a sokat taposott piroson jöttünk lefelé, itt bátrabban mentem, sokat számított, hogy minden lépést ismertem.
A pirosról letérve a Lencsés patak völgye felé tartó utat is megfutottuk a múlt héten, így azt is meg tudtam tolni, bár soha nem lesz kedvencem a beton vízelvezetőkön lefelé döngetés. Valószínűleg ehhez túl magas vagyok, csak arra nem bírok rájönni a Csombók Csabi hogy csinálja! 🙂
Leérkezve a tokaji vasútállomásra, egyből elindultunk újra felfelé, masszív mászás volt a Tehéntánc-tetőig, itt két srácot utolértem, és közvetlenül a piros jelzés előtt (ez visz le a temetőhöz, és a város központjába) megelőztem őket, nagyon bíztam benne, hogy a jól ismert, de nagyon technikás lejtőn úgyis gyorsabb vagyok, viszont előzni nem nagyon lenne lehetőség. Jó döntés volt, és miután leértünk a városba tudtam növelni is az előnyt hozzájuk képest. Egyébként fogalmam se volt, hogy a versenyben vagy az időben hol állok, csak azt néztem, hogy nálam öregebbnek látszó palik azért ne előzzenek 🙂 Volt egy-kettő aki annak tűnt, de gyorsan tisztáztuk a korosztály helyzetünket. Csipit kivéve, de róla később.

Tokaj szőlővesszei:-)
fotó: Extreme Trail

A városból kiérve olyan dízeles módra váltottam (egyenletes fordulatot vettem), és kifejezetten arra figyeltem, hogy minden emelkedőt megfussak, mert úgy tűnt, hogy ezzel nagyon leszakítottam a mögöttem lihegőket. Majdnem így is lett, Németh Csabi viszont úgy ment el mellettem, hogy csak kb. egy percig láttam még magam előtt. Persze ő UFO. A Degenfeld birtok feletti kis kápolnát meglátva, viszont két szép és gyors kili után értem le Tarcalra. Ekkor tűnt fel mögöttem Csipi, és az Áldó Krisztus felé vezető mászós részen lehagyott. Azt hittem Ő is korosztályombéli, de nem tudtam vele menni. Szerintem kb. akkorra melegedhetett be, mint amikorra mi ki, mert nagyon elemében ment felfelé.
A Krisztus szobortól már csak nagyon kevés volt a célig, egy gyors lefelé szakasz, ahol a pulzusmérő a hasamra ereszkedett, neki is elege lett. 
Szerintem összességében közel maxon mentem, bár az, hogy most így vasárnap este nem érzek szemernyi izomlázat se, már elbizonytalanít ebben. Ha viszont tényszerűen nézzük, korosztályban csak Németh Csabi vert meg, javítottam a 2019-es időmön közel két percet, és a táv is hosszabb volt pár száz méterrel. Cseppet sem vagyok elégedetlen, fülig ért a szám és különösen akkor, mikor megtudtam, hogy a Csabik milyen remekül mentek!!! Inspiráló kis csapatba kerültem, ezt már mondtam, tudom 🙂 
Utána még persze bandáztunk, jól megtapsoltuk egymást, teljes volt az öröm, mindenki a pódiumon állt!
Ez volt a verseny: https://www.strava.com/activities/6489925888

Az esemény honlapja

Eredmények

Gizionok a versenyen:
5. Ifj Csombók Csaba 1:57:22, kat. 3.
10. Antal Csaba 2:05:43, kat. 1.
19. Palásti Péter 2:14:31, kat. 2.
48. Szabó Sándor 2:36:32, kat. 16.

Peti korosztályban 2. helyen
fotó: Extreme Trail

Helló 2022!

Posted on Updated on

Közös bulival és konzultációkkal indítottuk útjára ezt az évet, amikor is reményeink szerint dőlnek majd az egyéni csúcsok, futunk pár első félmaratont és maratont, körbefutjuk a Balatont, futunk és emlékezünk a berlini fal nyomvonalán, és ha a szerencse no meg a görög sorsoló bizottság is úgy akarja, akkor ismét lesz Gizion rajthoz álló a Spartathlonon. És végre magunk mögött tudhatjuk a covidot.
Hajrá nekünk!