Uncategorized

UB egyéni – Veress Béla

Posted on Updated on

UB teljesítés, nem nagy kunszt (DE!!!!), beszámoló is csak amolyan Béla-módra:-)
“a lényeg, hogy megcsináltam :-)”

Hát egy kicsit elfáradtam a hétvégén.
A “hirtelen” meleggel senki nem számolt és jól szénné is égtem. Vedeltem a folyadékot szombaton literszámra de valahogy mégis dehidratált voltam. Sót óránként ettem ,hányingerem nem volt,gyomrom aránylag rendben volt de 90 után elégé belassultam.  Kajával sem volt semmi gondom (ilyen profi kísérők mellett 🙂 .  Amit éreztem az a túlsúlyom. 3-4 kiló többletet már megérzek magamon. Aztán a cipőm (amit 2,5 hónapja vettem Belgrádra) az miatt is lassultam mert alig csillapított valamit és a jobb lábam is erősen  befelé dőlt. Pedig még 1000 kili sincs benne de ez valahogy nem tartja és csillapítja úgy a lábamat. A talpam már 100 körül éreztem. Olyan volt, mintha mezítláb futottam volna. Az is visszatartott a tempóban.
Aztán éjféltől úgy 8 órán keresztül szakadt az eső, de azzal igazán nem volt gondom. Csak addigra az izmaim már annyira elfáradtak,hogy görnyedt pózban vánszorogtam.  Vagy lehet hogy azért fáradtak el az izmaim idő előtt mert  a cipő miatt a láb/testtartásomat erőszakkal kellett egyenesben tartanom és úgy emelgetni a lábam futás közben ,hogy ne fájjon a talpam. Szerintem ez az utóbbi lehetett.
Szóval megvolt, összességében elégedett vagyok magammal. Az idő 29:04 lett de Fonyódnál nem írtak jóvá kb. 4-5 perc várakozást a sorompónál. Különben megvan 29 órán belül. De ezért nem írtam nekik, a lényeg, hogy megcsináltam 🙂

Reklámok

Compressport 2UP2DOWN – Somorjai Ármin, beszámoló

Posted on

Főnéni bedobta a versenyt a csoportba, lehet menni. Nyilván a sérüléssel kényszerpihenőn lévő ír rá rögtön (poénból teszem hozzá), hogy jó lenne. Majd kiderül, hogy végül is mehet. Miért is ne?  Innen jön az izgalom, mert eddig már 3 verseny el lett engedve zsinórban, sok edzés kimaradt és a fene tudja mi jutott még akkor az eszembe. Páros verseny. Eddig mindent Csabival futottam, persze itt-ott elengedve egymást ha úgy alakult, de már jól ismerjük egymás nyomorát meg hülyeségeit, tudjuk egymást húzni ha kell. Most viszont Krisztával kerülök párba, akiről csak annyit tudok, hogy úgy ismeri a szintemelkedéseket, mint én a 14 éves macskám hangjelzéseit. Fel kell kötni a gatyeszt, nincs mese, a pontokon együtt kell áthaladnunk, ne miattam kelljen várni.
Közeleg a verseny, nagy az izgalom, hogy vajon sikerül e megint lesérülni a verseny előtt nem sokkal? Ki kell hagynom ismét amire készülök? Mint valami elátkozott sorozat folytatásaként, ott lebegett felettem az érzés, pláne, hogy a térdemet még mindig nem éreztem százasnak. Végre megszakadt a sorozat, nincs lerokkanás… cserébe a páros másik tagja perecelt egy nagyot, amitől bucira puffadt a térde. Jaj ne már! Én vagyok a verseny előtt lerokkanós szériában! Ment az izgalom meg üzenet váltások. Ha nem javult volna az állapota simán visszamondom az egészet. Egy jó verseny sem ér meg nagyobb sérüléseket. Beszéltünk is telefonon, egész hosszan. Oldódott is a para, hogy ismeretlennel kell futni, hamar kiderült, hogy nagyon jól elleszünk majd végig futás közben. A térd is összeszedte magát, mehetünk, nem állít már meg minket semmi.
Közeleg a hét vége, pénteken egy legénybúcsú, szombaton utazás Mátrafüredre, Vasárnap verseny. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű mindezt kivitelezni. A legénybúcsú szerencsére könnyeden zajlott. Fogyasztásomon még egy tinédzser is csak röhögne (kb. egyenlő a semmivel). Fél kettőre otthon is vagyok. Reggel viszont az emésztésem vacakol… ejnye pedig nem ittam egy köszöntőn kívül semmit, és akkor sem volt semmi bajom. Ejnye már, ennek a fele sem tréfa, és mindjárt menni kellene a vonathoz. (Később kiderült, hogy bujkált bennem valami kórság ami ezt okozta, mert majd 1 hétig tartott) Verseny előtti napon nulla étvágy, igaz amit eszek, iszok bent marad, de keservesen akar lemenni. Nem a legjobb előjelek, de a fenébe is, készültem, párom is van akivel futni kell, én vagyok a Kaszáspók ő meg a SheHulk. Nem hagyunk cserben senkit, majd jobban leszek. Egy fokkal tényleg jobb lett. Hatvanig vonatoztam, majd egy busz Gyöngyösre, onnan pedig Mátrafüred egy másikkal (Alföldi gyerek a Mátrába megy :D).
Egész héten az időjárás előrejelzést lestem, mindent vittem magammal, hosszút, rövidet, 2 cipőt, ami csak eszembe jutott. Foglaltunk szállást szombat estére, hogy kipihenve, helyben kezdhessük a mókát. Jó taktika ez, megtartom. Füredről feltúráztam a Panoráma panzióba, persze a turista ösvényen esőben. Mit nekem eső meg sár! Igaz még Füreden amikor vettem egy Kékes csúcsköves hűtőmágnest meg egy kv-t (minden új versenyhelyszínről kell hűtőmágnes), a büfés hölgy mondta, hogy marha nagy a sár menjek busszal, de az nagyon most nem akart jönni, megyek én gyalog, nem gáz. Na, ilyen az amikor valaki hülye 😀 Volt sár, nem is kicsi 😀 Azért is felmásztam, szobát elfoglaltam, Kriszta hív mindjárt érkezik. Na, akkor indulás, megyek elé (nem sétáltam még eleget). Jön már a gladiátor kisasszony, baktat felfelé velem szemben a szerpentinen. Köszönés, örülés, szállás. Kipakoljuk a géljeinket, fotó, menjünk toljuk le a verseny előtti futást, nyújtást, majd utána elmegyünk enni. Esett, viszont futva kellemes volt az idő, megbeszéltük, hogy másnap rövidben indulunk, meleg lesz ott közben. Vacsi végül rendelős lett, még kis beszélgetés, felszerelés mustra, Minionos csősál, aludni kéne.
Reggelre nem sokat javult az idő, mint inkább romlott. Sebaj szedelőzködjünk, menjünk, kell egy rövid ujjú póló (valami csak otthon maradt) hátha találok valami jót (lett Runnabe). Központban találkozás csapattársakkal. Mennyi kedves figura :O Végre személyesen is találkozni gizionokkal igen felemelő érzés 🙂 Erős Gabival sajna nem tudtam pacsizni mert amikor kerestük már eltűnt. Fotózkodás, cucc fel,  menjünk már! Hüsi van, esik is, sebaj majd futva minden jó lesz, szeretjük az esőt, térdem is jól érzi magát.
Rajt!!!
Haladjunk, haladjunk. Hamar eljutunk az aszfaltról a fák közé. Kriszta megy is felfelé, gőzerővel sztorizik Orsiékkal… megyek is utána… vagyis próbálok… pulzusom az egekben. Nem lesz ez így jó, nem kellene ellőnöm ennyi töltényt az első 10 km-en. Ejj a sok kihagyás, mennyire érzem most. Mégis, csak rám kell majd várni… ejnye! Első csippantásnál vár is Kriszta, neki ez felfelé most könnyed élvezi. Nekem nem jó még, tölteni se tudtam rendesen előző nap, gyomrom még mindig nem száz, fáradtnak és gyengének érzem magam, pedig sok van még a végéig. Sebaj, toljuk neki, majd közben lesz valami, ha más nem, élek a lehetőséggel, és Kriszta futózsákjába bújva utazok be a célba a hátán. Kemény csaj, simán bevisz. Csippantás után kapok is sms-t otthonról, jelenik is meg az órámon, Párom drukkol, követ online, jólesik. Felérünk először a Kékesre. mindent beburkol a felhő, sejtelmes ködös kalandá varázsolva az egész eseményt. Frissítőpont, minden király, jöhet a kóla-banán kombó, Zsófi, Máté, Zsotyek, mondhatni gizionparty van. Nem időzünk sokat, megyünk is tovább. Végre kezdenek egy kicsit összeállni a dolgok, visznek a lábaim, jár a szemem mindenhova, 4-5 lépéssel előre számolva. Jön a lefelé, meg is lendülök, rettenet élvezem a lefelé rongyolást, meg is feledkezem magamról kicsit, lesek hátra, elhagytam Krisztát. Na, bevárom, nekem is jobb inkább visszavenni kicsit. Ketten maradunk, ami nagyon jól esik. Beáll a közös tempó, flow. Futunk a ködben, esik és hideg van. Mint két ragadozó, ami portyázik a sejtelmes erdőben. Gélt is kellene tolni, együnk, bakker! Nem bírom rendesen kinyitni a gélt 😀 lefagyott kézzel nehéz. Kriszta is küzd, rágcsálja a gél végét. Végül sikerült, jól is esik, viszont nem érzem mennyire fogom. a maradékot kinyomom a saját kezemre 😀 Jó buli ez a hideg!
Második frissítő pont Parádsasvár. Hidegebb és vizesebb mint eddig, jön már a szél is. Menjünk is tovább, itt állva nem jó. Orsiékat is beérjük, jöhet a második fel! Kriszta sztorizik, hihetetlen, hogy tud felfelé menni ez a csaj! Ijesztő! Meg is mondom neki. Utána nem sokkal perecelt is kettőt a sárban ennek örömére 😀 Jönnek a Lipótok, a kicsi meg a nagy, egész hamar felmászok rá a magam  kaszáspók végtagjaimmal, majd jön Sombokor. A gerinceken meg nyitottabb részeken lévő sok szél meg hideg kezdi éreztetni a hatását. Nem tudom annyira feltolni a pulzusom, hogy hőt termeljek. Pedig itt felfelé aztán lehetne! Egyik láb a másik után, hajrá hajrá! Kriszta fent ugrál a tetején, jelzi, hogy megy tovább mert fázik, igyekszem én is, de éppen élőholtat játszom egy meredek felfelén. Görcsölgetnek a combjaim, Kriszta ad magnéziumot, hamar elmúlik. Nagyon fázok, menni kell mert ennek már a fele sem tréfa. Kocogjunk hát valahol már csak itt van a tető ismét.
Kriszta vár, csippantunk, szurkolós sms, már nincs sok, faház. Nem vagyok jól, kicsit sem, a kóla remeg a kezemben, a marék csokit próbálom magamba diktálni amit Máté a kezembe nyomott, didergek a hősugárzó előtt. Kriszta jelzi menni kéne, Máté is szól, ha már nem eszel indulás! Van kabátom, valaki vegye ki! Rám is adják, nem mozognak úgy a kezeim és a karjaim, ahogy kellene, érdekes élmény 😀 Indulás, már csak 8 kili. Lassan melegszik kicsit, szervezetem is összeszedi magát, jaaaj megint itt a bottal kalimpáló csaj… Egyszer már kielőztük, mert balesetveszélyesnek tartottam, ahogy botozik minden irányba szana-szét. Most csak kalimpált vele, de az sem volt igazán megnyugtató, előzni kell. Szépen lassan bedöcögtünk a célba, örömködés, ölelés, FORRÓ ZUHANY!!! Átöltözés, babgulyás, pakolás, indulás. Gizionoktól búcsú, Zsófi és Máté még egy Tesco-s kitérőt is tesznek velem, hogy legyen még kajám az útra <3, majd a ferihegyi vasútállomáson kiraknak. Veszek egy jegyet, jön az IC, vár már rám Nyíregyháza. Aludnék, de nem tudok, 45km 2000m+szinttel, sérülések és egyéb egészségügyi szünet után. Hálás vagyok mindennek, és megennék mindent 😀
Utólag belegondolva egy elég komoly kaland volt. Ez volt az az év amit ennél az eseménynél még sokáig fognak emlegetni. “Emlékszel mi volt itt 2019-ben?” Na én fogok az tuti 😀 Jövőre is jönni kell!
Köszönjük Csanyának a VIP nevezést!

Futni menő – olvasnivaló

Posted on

Azért csináljuk, mert szeretjük 😉

Nem a fogyás miatt futnak ezek a nők, nekik ez sokkal többet jelent

#bsi #lovemyjob #noifutogala #eedzes

Baja, Rotary, 8 km – Kormány Alexandra

Posted on Updated on

A verseny előtti két hét meglehetősen szenvedősen telt: a gyerekektől beszedett hányás-hasmenés vírus totál leterített, 4 kg-t fogytam 10 nap alatt, étvágyam nem volt, az edzések inkább alibizés szinten mentek, csak pár napom maradt, hogy kicsit rá tudjak hangolódni a bajai versenyre.
Kihagyni semmiképpen sem akartam, mert a szülővárosomban nekem mindig ünnep futni (akár csak edzeni, akár versenyezni), meg a választható leghosszabb táv sem volt vészes, 3 szigetkör, azaz kicsivel több, mint 8 km. Fejben az 5 percen belüli átlagot tűztem ki és bíztam benne, hogy a meglehetősen nagy meleg ellenére is tudom hozni ezt az elvárást.

A rajt után próbáltam lépést tartani a mezőny elején nagy lendülettel induló fiútársasággal, aztán a 4:14-ben lefutott első km után úgy gondoltam, hogy húzós lesz nekem ez az iram még 7 km-en át, úgyhogy fokozatosan visszavettem az eredetileg tervezett tempómra. Ez azért elég rövid táv ahhoz, hogy az ember közben megboruljon, de azért féltávnál pár percre voltak kétségeim, hogy biztosan végig szeretném-e futni ezt ebben a viszonylag erőltetett menetben, de sikerült meggyőzni magam arról, hogy ez most nem rossz, csak “másképp jó” 🙂

A hivatalos eredményt kicsit elszúrtam azzal, hogy azt hittem, a célkapu automatikusan érzékeli a chip-et, és csak röviddel a beérkezésem után jött valaki figyelmeztetni, hogy elfelejtettem az asztalnál lecsipogtatni 🙂 Az órám a 8,3 km-re 39:59-et mért, ami 4:49-es átlagot jelent, úgyhogy meg voltam elégedve az eredménnyel. A nők között sikerült elsőként beérnem, úgyhogy felállhattam a dobogó felső fokára, ami -elsősorban a helyszín miatt – nagy boldogság számomra.
Újabb motivációt kaptam a folytatáshoz, hogy tényleg van értelme komolyan venni a kiírt feladatokat, mert előbb-utóbb biztosan meglesz az eredménye a néha nyűgös, korán kelős edzéseknek, akár a sportpályán, akár a kutyát a derekamra kötve, az aszfaltot szántva. 🙂

Nyakvágó Félmaraton – Juhász Erika

Posted on

A VI. Nyakvágó futáson vettünk részt ahol 12.nőként értem célba 2.6.04 lett a 22.5km homokos,füves,pocsolya kerülgetős pályán.A korcsoportomban 8.lettem ,ebből látszik mennyi korombeli nő társam fut!!❤️Nagyon szép helyeken futottunk,miután beértem leszakadt az ég,épp lenyújtottam még a szemerkélő esőben majd masszőr is volt így sikerült oda is bejutni!
A városok közti versenyben 2-ok lettünk 6-an futottunk hosszút 4-en rövidet! Jó volt kicsit együtt lenni!❤️

Nem található automatikus leírás.

Suhanj!6 – 6 órás éjszakai futás képekben

Posted on

A tavalyi nagy sikerre és jó hangulatra való tekintettel idén is nagyobb létszámban vettünk rész a versenyen.
Mondanom sem kell, továbbra is kedvenc maradt:-)

A képen a következők lehetnek: 13 ember, , mosolygó emberek, álló emberek és túra/szabadtéri

Egyéni 
Kerékgyártó Péter, 23. hely, 53155 m

Női párosok
Sparta Team 2.0 (Evetovics-Balla Hajnalka – KarlovitzThurnherr Zsófia) 1. hely, 69328 m
CsiBe Duó(Földi Zsuzsanna – Andor Csilla) 3. hely, 62837 m
Botorkáló Gizilányok (Kulcsár Judit – Ficzere Julianna) 4. hely, 59095 m

Férfi párosok
Áki-Zsotyek (Hegedűs Ákos – Hantosi Zsolt) 2. hely 76249 m

Trió
Gödi futóbolondok (Csizmazia Lea – Seprenyi Péter – Sebestyén Ágnes) 6. hely, 51812 m

És egy négyesfogat
KPBE (OniK, Törköly Piroska, Erdős Bori, Molnár Eszter) 2. hely, 62896 m

OniK a KPBE-ből:
Gizionnak lenni jó! 🙂
A tavalyi ezüst után idén is ezüstös a mosolyunk.
Az időjárás lehetett volna rosszabb is, részemről nem panaszkodom (rommá áztunk…), de nem volt szél és hideg sem.
Jó csapat vagyunk, mindenki odatette magát ahogy kell, jó váltások, és klassz összhang volt közöttünk végig.

A képen a következők lehetnek: 13 ember, , mosolygó emberek, álló emberek

A női párosok dobogója 4 gizionnal

A képen a következők lehetnek: 6 ember, , köztük Földi Zsuzsa és Karlovitz-Thurnherr Zsófia, , mosolygó emberek, álló emberek, cipők és túra/szabadtéri

Éjszakai hangulat a párosok élmezőnyével

A képen a következők lehetnek: 3 ember, köztük Zsolt Hantosi, , mosolygó emberek, ülő emberek

A fiú páros:
A képen a következők lehetnek: 5 ember, , mosolygó emberek, álló emberek és túra/szabadtéri

Rohamcsiga, a gödi futóbolondokból:
Beszámoló zeneszámokban amik meg is szólaltak bár nem ebben a sorrendben a szomszédos krimoban:-)
Gyere őrült
Micsoda buli
Highway to hell
Pocsolyába léptem sáros lett az új cipőm
Valami van a levegőben, valami ami éjjel összerak:-)
Én még más szinten játszom, mint a többi gizion, de ez pont egy olyan verseny volt , ahol ez egyáltalán nem számitott. Nagyon tetszett a hangulat, jó volt a gizionnak lenni. Hatalmas gratula az összes csapatnak, irto motivalo volt nézni, hogy toljátok 6 orán át maxon mosolyogva. Örülök , hogy ott lehettem. És köszi a gödi futóbolondok csapatnak is, jó volt ujra együtt lenni a gáton!

Gratulálok mindenkinek!