aszfalt/terep

Hétvégi eredmények

Posted on Updated on

Április 7-8.

Kikelet Félmaraton, 10 km-es táv

Kormány Alexandra, 50:37, korosztályos 1. hely, női abszolút 4.

Vérkör, 77 km

Zentai Andrea, 10:16

Belus Tamás fényképe.

 

Panoráma futás, Dunakanyar Félmaraton

félmaratoni táv

Dr. Földi Zsuzsanna, 1:54:42

Molnár Eszter, 2:17:35

Törköly Piroska, 2:06:04

Onik, 2:29

Cserta Balázs, 1:56:51, PB

 

Cserta Balázs fényképe.

 

12 km-es táv

Sebestyén Ágnes, 1:34, PB

 

Balaton-felvidék terepmaraton M táv, 25 km

Dr. Földi Zsuzsanna, 2:43:46

Földi Zsuzsa fényképe.

 

This entry was posted in beszámoló and tagged , , , .

Februári kemény napok:-)

Posted on Updated on

Hétvégén a Gizionoknál a lányok állták a sarat.

Petneházi Ildi Thaiföldön versenyzett a Phuket Night Run 5 kilméteres távján, ahol 33 perces eredményével a korosztályos első helyet sikerült megszereznie.

Karlovitz-Thurnherr Zsófi duplázott, szombaton délelőtt a Szerelmes Füred 7 km-en állt rajthoz, amit 34:55 alatt teljesített, majd este a Tajga Trail 17 kilométeres távját futott 2:15 alatt.

Nagy Kriszta A Tajga Trailen 1:48 alatt ért célba.

 

Cseke Betti a WadkanZ 19 km-es távját választotta, élete első terepversenyét teljesítve ezzel 2:35 alatt:
“- Iszonyú kemény menet volt. Vastag sár, hó és b.szott sok emelkedő. Igazi kihívás volt nekem, aki sosem futok terepen. 10-11 km után kezdtem igazán élvezni. 😀  Tuti hogy még fogok terepezni, terápiás a lelkemnek.”

 

Gratulálok mindenkinek!

 

Időközben a téli edzőtábort is megejtettük, bőszen tologattuk a határokat, így tuningolva fel az alapozást.

Néhány kép a kemény munkáról:-)

 

Gabi Gizibé Barát fényképe.

Forró csoki 

Rita Malkus fényképe.

Mexikói, már megint

Gabi Gizibé Barát fényképe.

Bázis

 

és hogy futós kép is legyen legalább a csapat egyik feléről:
Gabi Gizibé Barát fényképe.

This entry was posted in beszámoló and tagged , , , , .

Creaton Csúcstámadás – Kormány Alexandra, beszámoló

Posted on

Igyekeztem nagyon betartani, hogy ne fussam el az elejét.
Féltávig nem is izgattam magam különösebben az időeredmény miatt, mert fogalmam sem volt, milyen durva emelkedőkre is számíthatok, meg azt sem tudtam, mennyien lehetnek előttem, mert különböző távokat futottunk (a FM volt a leghosszabb, de volt 10 K és 10,5 K is, utóbbinak a fordítónál volt vége). Igazából féltávnál láttam, hogy hányan futnak szembe és meglepődtem, hogy csak ennyi csajszi van előttem. Itt azért még mindig óvatosabb voltam, mert tudtam, hogy a fele még hátra van, de annak a nagyrésze már lefelé ment, ami kész felüdülés volt a kaptatók után! Vidám voltam, erősnek éreztem magam és nem volt egy pillanatra sem holtpont… sőt, ha induláskor 100 forintom volt, akkor 15 K körül 200 (legalábbis így éreztem).
Az utolsó 1 km volt az, ami nem volt túl kellemes, mert akkor ért ki a pálya a szélvédett erdőből és itt szabályosan rá lehetett feküdni a szélre, ami tolt hátra és oldalra. Ezt leszámítva baromi nagy szerencsénk volt az idővel, nem kellett hőgutát kapni és az erdő megvédett minket a néhol viharos széllökésektől is. Terep nagyon kevés volt benne, szinte végig bicajúton mentünk, ami azért nekem nagy könnyebbség volt (valahogy az aszfaltot érzem a legbiztosabbnak a talpam alatt ;-)).
Frissítőpontok kb. 5 km-enként voltak, mindenhol megálltam egy picikét inni. Az utolsó 4-5 km-en már nem tartalékoltam, nem akartam, hogy úgy érezzem, maradt még bennem valami, itt azért zömében 5:30 alatti km-eket mentem, a vége 2:03:01 lett.

Mindent összevetve nagyon pozitív élmény volt, a szervezés is kifogástalan volt és ilyen időeredményről álmodni sem mertem (a férjem le is késte a befutót, mert azt mondtam neki, ráér 2,5 óra múlva visszajönni, a dombok miatt úgysem döcögök be előbb…).

Megint rájöttem, hogy mennyire szeretem ezt a félmaratoni távot: nem érzem azt, hogy mindenáron bele kell döglenem a tempóba, mint amibe 10 K-n belehajtottam magam, viszont (egyelőre) hosszabbhoz sem lenne kedvem.

 

This entry was posted in beszámoló and tagged , .