kultúra

Bauer Barbara: Írás közben futok…

Posted on Updated on

Kultajánló rovat a baratrunningon, mert nem csak futunk, hanem írunk, olvasunk, zenélünk és színházba is járunk.

Így vagyunk teljesek, így vagyunk Gizionok.

 

Írás közben futok…

Futok, ha nem jön az ihlet, futok, ha elakad egy párbeszéd. Futok, ha új fejezetet nyitok, vagy egyszerűen, ha eljön az edzés ideje. Heti négy-öt alkalommal 5 kilométert teszek meg. Így volt ez már sok-sok éve, azóta, hogy teljesítettem a maratoni távot, egészen addig, mígnem az új regényem helyszíne a talpam alá került. Észre sem vettem, úgy emeltem meg a távot és lett 10, majd 15 kilométer a napi adag… de ekkor már nem a lábam vitt, hanem egy történet.

A fekete rózsa színtere Etyek, a szülőfalum, a szereplőim a fantáziámban születtek, ám sorsukat a valós történelem alakította. Hétköznapjaik történetét az etyeki emberek elbeszélései ihlették.

A fekete rózsa egy történet, ami az enyém. Ami minden etyekié. Ami mindenkié… hisz mindenhol van egy öreg templom, régi iskola, rétest sütő nagymama. Mindenhol jelen volt a történelem, pusztított vihar és szólt a harang.

Történeteimben jártam Székelyföldön, a Csallóközben, a Donnál, a magyar pusztában, kis falvakban, a fővárosban. Ott voltam az erdélyi népirtásoknál, a felvidéki kitelepítésnél, értelmetlen háborúkban, a holokauszt pusztításában. A történelem díszletei között bolyongtam, miközben egyre jobban rám tört a honvágy. Most hazataláltam.

Ha az új regényem mellett szívesen megismernéd más történetemet is, szeretettel ajánlom az alábbiakat:

A leggazdagabb árva

Elsuttogom százszor

 

fotó: Tamás-Vancák Adrienn