fotóriport

Júniusi kavalkád

Posted on Updated on

Igen gazdag volt a június versenyekben, közösségi futásokban is.

Veress Béla részt vett a véradás fontosságáról szóló figyelemfelhívó futáson, ahol június 4. és 8. között összesen 370 km-t futott. A futás útvonalán bárki csatlakozhatott, így Juhász Erika Szolnokon beállt hozzá.
Gratulálunk, nagyon komoly vállalás volt, nagyon komoly teljesítés!

Benkő Eszti a Brutálfutáson befutota magát a döntőbe.

“Valahogy becsúszott egy döntő. Közben sokat gondoltam Gabi lastminute instrukcióira: “végigtolod legjobb tudásod szerint, hányásig” . Majdnem összejött.😂 Azért királyság.”

Horváti Eszter a norvégiai Fjord til Helvete vertikál futóversenyen 3. helyen ért célba! ”

 


Belus Tomi a salzburgi Mozart 100-on

“A pálya, és Salzburg gyönyörű, az egész verseny egy hatalmas marketing a térségnek. Leesett az állam. A rajt után már egy órával gyomorproblémákkal küszködtem, amit csak a 70. km-re tudtam rendezni, addig nagyon sokszor meg kellett állnom. Utána viszont parádéztam, az utolsó 30-on rengeteget előztem és nagyon élveztem is a futást. A 12.53 nem rossz idő, a 26. helytől jobbat reméltem, de ez egy world tour verseny, ahhoz tartozó mezőnnyel, 15-20-nál nem lehettem volna jobb akkor sem, ha minde oké. Örülök hogy nem adtam fel, ezt a részét kirakhatom a vitrinbe 🙂 a klassz befutófotó mellé 😃

 

Gizionok a 2up2down-on (lánykori nevén Szimpla élményen)

Nagy Kriszta, Zentai Andi, Evetovics Milán, Evetovics-Balla Hanka, Karlovitz Zsófi, Palyik Andi, Földi Zsuzsa
Minden csapat szintidőn belül a célban!!!

És a crew-ban is: Erős Gábor, Hantosi Zsolt

Leveleki Triatlon

Dodek Ági
1:52:25 a sprint tavon, 8., korosztalyban 4.

Szabó Sanyi
Új PB 5:50 (Tavaly 6:36)

Kazinczy Vertikál, Benkő Eszter, 3. hely
A verseny válogató volt a vertikál vb-re.

 

Eszter Benkő fényképe.

Hupka Balázs, Eschborn Félmaraton

Új PB 1:41:16 (Régi: 1:46, 2018. márciusból)

Kazinczy 300 – Nagy Kriszta
Erre a teljesítésre nincsenek szavak. 80 óra. Belus Tomi mondta róla: “Csak, hogy jobban érthető legyen a dolog. Kriszta elment Nyìregyházáról Győrbe gyalog, de úgy, hogy az útra berakott valaki 10 db Kékest. Aha, oké 😶”

kb 55 óra után így néz ki az ember:

Belus Tamás fényképe.

Reklámok

Nizzában jártunk

Posted on Updated on

 

A most már szokásossá váló novemberi közös futóversenyre 2017 novemberében a francia Riviérán kerítettünk sort. Elsősorban évzáró fun runként készültünk a Nizza-Cannes közti távra, de akadt két első maratonistánk is, illetve a a duóban indulók között PB-t futók.

Erna beszámolóját már korábban lehetett olvasni, most pedig jöjjön a futók teljes listája.

Kísérők is voltak szép számmal, a közös vacsorára 25 főnek kellett asztalt foglalnunk:-)

 

 

 

Maratonisták:

  • Karlovitz-Thurnherr Zsófi, 4:17:45 (PB)
  • Pálfi Lívia, 5:32:14
  • Palyik Andrea, 4:49:38 (PB)
  • Sári Erna, 3:52:12 (első)
  • Tamási Krisztián, 5:32:14 (első)*
  • Törköly Piroska, 4:13:52 (első)

Piroska

Zsófi

Félmaratonisták (kétfős maratonváltóban)

  • Erdős Bori
  • Hajdú Mária
  • OniK
  • Hupka Balázs
  • Malkus Rita
  • Molnár Eszter
  • Nagy Nicol
  • Polgár Dávid

Gratulálok mindenkinek a szuper teljesítményhez!

* Krisztiánnak régi vágya volt, hogy maratont futhasson. Az a típusú amatőr futó, aki nem igazán gyorsul, ezért olyan versenyt kerestünk neki, ahol a szintidőt bővebben szabták, ezért a 6 órás limit miatt esett a választás erre a versenyre. Az élmény az övé, kár lett volna kihagyni. A versenyen felesége, Livi kísérte végig.

 

 

Hankathlon

Posted on Updated on

Adósságtörlesztés van soron:-)

Eltelt másfél hónap is a Spartathlon óta, és még nem írtam arról a Gizionos háttér-támogatásról, amit Hanka kapott a verseny alatt, pedig nagyon szemléletesen mutatja be a Gizionokat, mint közösséget.
A szervezkedés már jóval a verseny előtt elkezdődött, Zsófi ötlete nyomán Mária vette kézbe a dolgokat és sikerült megszervezni, hogy a Spartathlon 36 órája alatt végig fusson valaki a csapatból, ezzel is támogatva Hankát, a lilalányt:-)
Az edzésfeladatok elvégzésén túl természetesen ez lelkileg is nagyon sokat adott a Gizionoknak, motivációt a következő versenyekhez, célokhoz.

Köszönöm mindenkinek a részvételt, simán eljutott a csí Athén és Spárta közé:-)

Péntek reggel 5 órakor vette kezdetét a móka; amikor Athénban már épp készültünk elhagyni a szálláshelyet, Réffy Balázs az akció bemelegítéseképp futott egy jól eső órácskát. Mi eközben (Hanka, Milán és én) leparkoltunk az Akropolisznál, készülődtünk a rajtra, és elhangzottak az utolsó biztató szavak. A magyar csapat összeállt a csapatfotóra, és reménykedtünk abban, hogy ezúttal is az átlag felett teljesítünk, és mindenki célba ér.

Réffy Balázs és István király

Nagy Locusta Kriszta

A rajt pillanatában a stafétát  Nagy Kriszta és Koren Miki vette át. Kriszta egy fél órás regeneráló kocogással, míg Miki egy 1 órás rakparti futással járult a 246 kilométeres távhoz.

Koren Miklós hajnali rakparti fényei

Ezután kezdődtek a párhuzamos futások, Sally, Erna, Onik, Kormány Alexandra (a vérebbel:-) f9-ig rótták a maguk penzumát, míg Hanka lassan kiért Athénból és feltűntek az olajfinomító tartályai.

Sally

Kormény Alexandra Bellával futott Nagykanizsán

F9-kor Sallyt és Onikot váltotta Erdős Bori, majd reggel 9-kor csatlakozott Moes és Sári Nóra, illetve kicsit később Guber Zsuzsi.

Erdős Bori Szentendrén

Moes és Zsuzsi futásával megindult a Gizionok külföldi szekciója, Zsuzsi Londonból, Moes pedig Brüsszelből küldte a kilométereket, 10:15-re pedig Hanka elérte a maratoni távot.

Guber Zsuzsi, London

Moes, Brüsszel

Sári Nóra, Budafok

Nóra utolsó fél órájára már Piroska is készen állt, aki az egész családot mozgósította az eseményre, igaz, a többiek nem a saját lábukon tették meg az egy órás távot.

Piroska & the Family

Mária a déli harangszóra időzítette az indulást, újabb országot helyezve a Hankathlon térképére. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy minden résztvevő lehetőség szerint viselt valami lilát. Remélem, a hajcsatot mindenki látja!

Mária, Luxemburg

Egy órakor Palyik Andi vette át a váltóbotot, és tett hozzá a közös vállalkozáshoz egy másfél órányi adagot.

Palyik Andi, Csobánka

F2 és f6 között Belus Fruzsi nyomta terepen, eközben 3-5-ig Edina is beszállt Kajászón, aki egyúttal Török-Ilyés Lacit is támogatta futásával.

Belus Fruzsi

A következő két órát Hanka Zentai Andival tölthette virtuálisan, majd f8-kor Koncz Tomi csatlakozott a váltóhoz. (vegyük észre a diszkrét lila szalagot az óraszíjra kötve!)

Koncz Tomi

Este f9-kor Nicol egy könnyű sétával, Kriszta pedig egy laza egy órás futással vett részt.

Nicol a XVI. kerületben

A külföldi szekció egyik tagja szintén nekivágott, hogy a sötét görög éjszakát egy kis Norvégiából érkező energiával villanyozza fel.

Pataki- Bíró Zsolt, Jessheim

Este 9-kor Sujtó Szandi tette a közösbe a maga 1 órás futását.

Lámer-Sujtó Szandi, Győr

Este 10-kor Korányi Balázs – aki már 3x állt a rajtban Athénban, s 2x fogadta őt Leonidasz Spártában – küldte a rutinos gondolatokat Hankának 11 óráig, majd Köcski Réka Hiver zárta a pénteket egy órás kocogással Óbudán.

Korányi Balázs, Frankfurt

Éjfélkor Belus Tomi vette át a stafétát, nem kevesebbet vállalt, mint hogy reggel f6-ig, Hanka szempontjából a legnehezebb részen (a Hegy-Zevgolatio szakasz) végig kíséri az éjszakai Pilisben futva.

Belus Tomi, Pilis

Az éjszakai munkából Karlovitz Zsófi is kivette a részét, némi biciklis kísérettel.

Karlovitz Zsófi és Máté, Budapest

A londoni szekció (Guber Zsuzsi) hajnali f5-kor még egy órácskára csatlakozott, majd átadta a stafétát Kulcsár Juditnak, s 6 órakor Tomator is beszállt, 25 km-rel gyarapítva a távot.

Erényi Tamás Tomator, Budapest

Reggel 8-kor Cseke Betti, s vele párhuzamosan Brüsszelből Moes folytatták a sort.

Cseke Betti, Budapest

F9-kor beszállt Makra Vivi is, aki a Gizionok gravida alcsoportosaként 2in1 teljesítette az egy órás vállalást.

Makra Vivien és a baba:-)

László Vali a gravida alcsoport másik tagja egy túra keretében tett hozzá jónéhány kilométert a közös távhoz.

László Vali és a baba:-)

Szombat délelőtt Hupka Erika és Hupka Balázs Németországból küldte a kilométereket Bodzával együtt.

Hupka Erika, Dietzenbach

Hupka Balázs, Dietzenbach

Majd Andor Csilla is beszállt Ausztriából.

Andor Csilla, Bécs

F10-f12-ig Ficzere Juli és Attila gondoskodtak a folytatólagosságról, az elmaradhatatlan attilázással:-)

Ficzere Juli és Gusztos Attila

F12-f1-ig Sally ismét beszállt, majd 1-ig Gerlai Orsi is csatlakozott. Lilában. Nyilván.

Gerlai Orsi, Budaörs

Miután Orsi letette a lantot, beszállt a mindenki által Rohamcsigaként ismert Ági, és 11 kilivel járult hozzá az össztermékhez.

Sebestyén Ágnes, Göd

Rita a német felvégről tett hozzá a kollektív vállaláshoz egy órácskát, majd Demeter Balázs folytatta a sort.

Malkus Rita,  Schermbeck

Demeter Balázs, Budaörs

Hanka Korányi Balázzsal egy időben tette meg az utolsó métereket 33 óra 55 perc alatt ért be, ezzel egy időben pedig egy másik Spartathlon teljesítő szurkolt neki Hegedűs Ákos szemékyében. Hiába, a rutin bevitte a célba:-)

Hegedűs Ákos, Budapest / Leonidasz, Spárta

De a Gizionok itt még nem végeztek, egyrészt kezdetét vette az ünneplés, másrészt Nicolnak még hátra volt a feladat, hogy a szintidőt kitöltse. A 20 mp extra ajándék:-)

Nicol, Budapest

Sujtó Szandi ünneplésre készen

 

Hát, így futottuk le mi is a Spartathlont, köszönjük Hankának az élményt!

Hanka beszámoló, ha még nem olvastad volna

 

Spartathlon

Posted on

Egy kis előzetes, de majd érkezik beszámoló is:-)
Köszönjük a szurkolást!

WadkanZ Biatorbágy

Posted on Updated on

Dióhéjban:
M táv:
Orsolya, 5. hely, 2:21:13
Balázs, 25. hely, 2:21:37, kategóriában 20.
L táv
Fruzsina, 2. hely, 3:03:47
Tamás, 5. hely, 2:42:01, kategóriában 2.

Részletes beszámoló Fruzsitól

A teljes beszámolót itt olvashatjátok, alább pedig részleteket

Versenyláz? Na az nem volt, mostanában nem is igazán van. Mondjuk a Piros85 előtt majd biztos lesz, azért az kellően nagy falat lesz. Szóval reggel kipihentem ébredtem, gyors készülés és vidám pillantások vetése a szürke, szomorú égboltra, és már pattantam is be a tesóm kocsijába. Ez lehet fura, de tényleg örültem ennek a nyomorult időnek: az előző nap folyamán végig esett, aznapra is esőt jósoltak, így a dagonya borítékolható volt. Az ilyen típusú terephez van egy egészen jó kis cipőm, plusz a tavaly-előtti UTH 55 óta minden ehhez hasonló alkalmat megragadok, hogy sáros körülmények között is gyakoroljak. Szóval játszani készültem, dagonyázni, nem kerülgetni semmit, csak menni bele, ha kell. Volt bennem egy olyan is, hogy Gabi egy „önazonos-Fruzsis” futást várt tőlem, tehát nem-túl-gondolósat, de azért odatevőset.

21985851_1481298478612657_784328710_o.jpgRajt előtt belefutottunk kedvenc Demeter – Gerlai terepfutó-házaspárunkba, Orsi 3 perccel a kilövés előtt felapplikálta a karomra a Gizionos tetkómat (bár a Minion egyik karja leszakadt, még így hendikeppesen is szívet melengető volt ránézni), tök jó fej, hogy rám is gondolt. Ők a félmaratoni távon indultak, így a rajtjuk egy fél órával később volt.

Gerlai Orsi készíti a kabalatetkóm (fotó by Demeter Balázs)

Aztán már el is jött a rajt pillanata és neki iramodtunk. A gyorslábúak egyből előre törtek, a lányok közül, ahogy láttam, én álltam be előre. Egyébként ez abból szempontból nem rossz pozíció, mert noha erősen demoralizáló, ha az embert egy idő után lehagyják, de legalább pontosan tudod, hogy hányadik helyen állsz. Nos, kábé 5-6 km-ig vezettem maximum, mert ekkor beért Szimandl Anita. Na jó, erre igencsak számítottam, tőle kikapni nem lesz éppen szégyenteljes, gondoltam magamban, de azért még egy jó darabig láttam magam előtt.

Az útvonal nagyon szép volt, tulajdonképpen meglepően szép. Biatorbágyi kontextusban eddig csak az outlet volt a lelki szemeim előtt, és rá kellett, hogy jöjjek, hogy kicsit sem ismerem a környéket. Bevallom őszintén, hogy nagyon tetszett a látvány, ami sokszor elém tárult. Az elején egy kicsit jobban bekezdtem, de aztán szépen beálltam egy rendes, hosszútávon vállalható tempóra, amivel még sárban is elég jól lehetett haladni. A cirka 30 km-es távon két frissítőpont volt, ennyi nekem elég is volt, cipeltem a nem is annyira nagyon sok cuccomat, ettem-ittam, mikor szükségét éreztem. Fegyelmezetten futottam komfortzónán kívül, az órámon csak a track volt, a képernyőmre csak ezt állítottam be. Az se érdekelt, hogy hány kilométer telt el, hogy hogy ver a szívem, hogy mi az átlagtempóm, semmi nem izgatott, csak mentem és próbáltam közben élvezni. És jó volt! Néha nagyot nevettem a bénázásomon, ahogy egy agyagos-saras lejtőn leevickéltem. De alapvetően nem sok ember előzött meg egy idő után, sőt még én is előzgettem kicsit.

A versenyen belül volt egy „Kaptató”, ami egy rövid, ámde annál meredekebb szakaszt rejtett magában. Ennek kapcsán az aspiránsok idejét külön mérték az emelkedő alján, aztán a tetején, és a legjobban teljesítő fiú / lány értékes ajándékot nyerhetett. Huszonix kilométer lefutása után azt gondoltam, hogy ez nekem nem pálya (még rá is lehetett volna pihenni egy kicsit), és noha normális tempóban mentem fel, megszakadni azért nem szakadtam meg. Nagy meglepetés volt később, mikor az eredménylistát böngésztem, hogy 8 másodperccel maradtam le az első helyezettől, és a különversenyben második lettem. Így utólag látván, megérte volna egy kicsit jobban megtolni ezt a szakaszt.

Emlékeim szerint az utolsó fél órában kezdett el csak esni az eső, de nem sokat számított a komfortérzetemnek, teljesen jól voltam, magától értetődően térdig sáros, a szemerkélő eső meg tulajdonképpen jól esett. Széles mosollyal az arcomon értem be a célba. 3:03:47, kb. 800 méter szinttel a kicsivel több mint 29 km-ben.

Érem a nyakamban, a telefonomat elővettem, és láttam, hogy Mirkó már írt is, hogy szörnyen büszkék rám a gyerekekkel. Noha az eredménylista alapján harmadik lettem (ez nagy meglepetést okozott, mert csak Anita ment el mellettem), de aztán gondosabb böngészés után viszonylag egyszerűen nyilvánvalóvá vált, hogy az elsőnek befutó lány kihagyott egy ellenőrző pontot, és valahogy levágta az egész útvonalat, és csak így keveredett vissza elsőként a célba. Tehát ki lesz zárva, nyilván. Tekintettel arra, hogy már az első ponton 6 perccel, a másodikon meg vagy 20 perccel volt mögöttünk, ez nem is lehetett kérdés. Az eredményhirdetésnél aztán meglepetésemre harmadiknak szólítottak, Anitát meg másodiknak, az említett lányt meg a dobogó legfelső fokára. Nyilván már ott sem volt, mi meg teljes zavarban álldogáltunk a dobogó nem megfelelő fokán, de azért végülis tudtam vigyorogni. Tomi is kategóriájában második lett, így mindketten feszítettünk az érmeinkkel.

A dobogó nem megfelelő fokán, Anitával pózolós

Tereptesók forevör

 

Aztán mikor hazajöttem, azért írtam a szervezőknek, hogy legyenek szívesek korrigálni az eredménylistát, mert így ebben a formában nyilvánvalóan nem helytálló. Kaptam is gyors választ, hogy még pakolnak, de mihamarabb intézkednek másnap. Egyébként ezt meg is tették, délelőttre kijavították a hibát, és kértek, hogy nézzem meg, hogy így jó-e. Megnéztem, megköszöntem, nekem ettől helyreállt a lelki békém, nem mintha nagyon zavart volna, de szeretem, ha helyükön vannak a dolgok. Szóval már gondoltam is rá, hogy fel kellene vennem a kapcsolatot a valódi harmadik helyezettel, hogy elküldjem neki a jogos érmét, amikor meglepetésemre Rita rám írt. Nna, mondom, ilyen nincs is, működik a telepátia. Szóval Fiedler Rita, aki szintén nagyon szépet ment ezen a sáros terepen, próbálta kibogozni, hogy vajon miért is nem szólították a tegnapi nap folyamán a dobogóra. Ezt sikerült is megfejtenünk, és miután felajánlottam neki, hogy elpostázom az érmét, teljesen meghatódott. Pedig ez teljesen természetes, meg amúgy sem igazán gyűjtöm az érmeket, és valahogy azt éreztem, hogy ez neki jóval fontosabb, mint nekem. Plusz megfosztották az attól az élménytől, hogy a dobogón álljon, pedig megérdemelte volna, és szerettem volna kárpótolni őt legalább ezzel, cserébe meg kértem tőle egy képet az éremmel a nyakában.

 

És még néhány fotó:
Image may contain: 1 person, smiling, outdoor

 

 

Mindenki a célban! – Ultra Tisza-tó képekben

Posted on Updated on

Egyéni ultrafutók (111 km)

      Zentai Andrea                       Evetovics Milán, Evetovics -Balla Hajnalka                     Palyik Andrea

                                            

 

 

UTT egyéni félmaraton

Karlovitz-Thurnherr Zsófi

 

 

 

Oslói emlékek

Posted on Updated on

Június 22-26-ig Gizion edzőtábor lesz Frankfurtban. Töröm a fejem, hogy merre mehetnénk, mi mindent lehetne megmutatni, s közben erősen nosztalgiázom, mert ha még Oslóban lennénk, egy pillanatig sem kellene gondolkodni, hogyan használjuk ki edzésre és városnézésre az időt. A honlap fejlécében még a Holmenkollen. Good old time…

Note: This service was available until June 15. 2015.

 

I recommend running sightseeing on the run if you’re short on time or you simply like running. You can choose one of three routes, which cover the most interesting sights in Oslo.

Short Tour

bohóc

On the 5.5 kilometer route, you can enjoy the following sights:

Frogner (Vigeland) Park, The Royal Palace, The National Gallery, The National Theater, Karl Johans gate (street), Parliament, The Opera

 

 

 

Medium Tour

cerberus_ápr 11

On the 7 kilometer route, you can enjoy the following sights:

Frogner (Vigeland) Park, The Royal Palace, The National Gallery, The National Theater, Karl Johans gate (street), Parliament, The harbour, City Hall, Akershus fortressThe Opera

 

 


Long Tour

Palace guard_3

On the 12 kilometer route, you can enjoy the following sights:

Holmenkollen, Frogner (Vigeland) Park, The Royal Palace, The National Gallery, The National TheaterKarl Johans gate (street)Parliament