aranyköpés

Beszámoló szüret, 1. félév

Posted on Updated on

Szerencsére a humorérzékünket még a covid sem tudta lenullázni.
Jó szórakozást!

  • Ha mostantól ez lesz a pihihét, akkor belépek egy szektába.
  • Köszönöm, imádom a buksisimidet, tart még a boldogság.
  • Sose mondtad, hogy a távok plusz – mínusz értendők. De én vettem a bátorságot és lekerekítettem.
  • Felterjesztem magam a becsületrend nagykeresztjére, mert alig bírtam elindulni, szörnyen fáradt voltam, de mégis lenyomtam a feladatot. Igaz, utána majdnem a hősi halott kitüntetést érdemeltem ki.
  • Nem esett jól, bár tudom nem az a feladata az edzésnek, hogy úgy essen mint egy tejszínhabos gesztenyepüré.
  • Végre sikerült terepen futnom, láttam két nyuszit és két bébibambit. Meg egy sünit, vagy vakondot, de azt nem láttam már annyira, mert elmozdult a lencsém és már nem láttam. De szerintem a süni vagy vakondok se látott engem, pláne ha vakond volt.
  • Az egy órás etapok 30 percesre sikerültek, mentségemre szolgáljon, hogy cserébe minden este megittam 4-6 sört és megettem egy pizzát.
  • Be kellett mennem a Decathlonba, hogy vegyek flip-flopot a fiúknak + sup evezőt és valahogy eltévedtem a futócuccokhoz. Véletlenül vettem is egy új futózsákot, 2 soft kulacsot, egy gatyát meg egy trikót.
  • Annyira jól ment, hogy a közepétől nem is néztem a pulzusom, ami jóval magasabb is volt, mint az előírt.
  • Elterveztem, milyen fogcsikorgatós lesz egy km-t körözni a ház körül, de aztán rájöttem, hogy fáj a vádlim, inkább hazamegyek nyújtani.
  • Az a baj, hogy a hosszú futás olyan, mint a mellplasztika. Mindig egyre nagyobbat akarsz belőle.
  • Komfort zónán kívül – halál zónán belül.
  • Imáááádok aludni. Ha volna hosszútáv-alvás, én lennék a legnagyobb ultrás!
  • A bemelegítés rendben ment, bár a pulzus magasabb volt a szokásosnál. Pedig tegnap direkt figyeltem rá, hogy sok víz menjen a bor mellé.
  • Mivel nem volt időm, megpróbáltam 11 km alatt lefutni a 16-ot.
  • Úgy érzem vissza kell kicsit vennem a munkából, mert kezd a futás rovására menni.
  • Ügyes voltam. Mivel 29 fok lett, és dög meleg, ezért az árnyék nélküli pályára mentem. Fekete pólóban. Fokozót futni.
  • A térdem kicsit sajog mióta megvettük a gyerekeknek a trambulint.
  • Megint utólag írom, na nem mintha ez különösebben zavarna téged. Mondjuk az már sokkal izgibb lenne, ha valamikor előre megírnám.
  • Bevallom nem látom, hogy fogunk emelni ezen, mármint azt látom, hogy te bepötyögöd, azt nem látom, hogyan futom le.
  • Írd meg a tervet, ossz el mindent kettővel, és küldheted!
  • Régen törtél már az életemre, de amikor megláttam ezt a feladatot, rögtön tudtam, hogy ismét elemedben vagy! És nem is csalódtam!
  • Kicsit nehezen mozogtak a lábak. 0,8-nál kv-t vettem, így a funkcionális edzés kategóriát is sikerült kimeríteni.
  • A lottósorsolás kiszámíthatóbb, mint az órámon megjelenő random számok
  • Szerintem olyan kifogás, ami Te még nem láttál, nem is létezik, úgyhogy most ebbe nem tennék kreatív energiát, tetszés szerint odabízom.
  • Az utolsó gyors szakaszt eléggé odab@sztam, a fájdalom csak vörös posztó volt, úgy éreztem magam tőle mint egy sebzett bika: gyorsabb lettem
  • A hosszút azért szeretem, mert oda van írva, hogy könnyű. Akkor tudom, hogy csak megyek, mendegélek. De amikor a hosszúban is van még valami vegzatúra, azt rosszul viselem.
  • Nem akarom megmagyarázni, úgyis átlátsz a szitán.
  • Ha valamikor is írtam, hogy tetszik a fokozó, akkor ezt most újra átgondolnám.
  • Uhh….hát ez durva. Keddenként nem a kávétól ébredek fel, hanem attól, amit küldesz.
  • Mivel szeretem a kerek számokat, ezt a 38 km-t felkerekítettem 42,2-re.
  • Egy bácsika megkérdezte úgy 17 km környékén, hogy maratont futok-e. (Képzelem, milyen lehetett már a fejem.) De azért kedves tőle azt feltételezni, hogy így hétfő koraeste, munka után csak úgy odab@szok 42 km-t.
  • Az ultrásokra gondoltam közben, ami nem vagyok, meg a sorozatterhelésre, hogy az is jó valamire. Aztán az is kiderült, hogy ők miért tudnak lassan futni, hát mert fáradtak.
  • Kipróbáltam, hogy milyen az utcánkban lefutni 30k-t. Sz@r.
  • Hatalmas előnye van annak, ha futás közben szórakoztatnak. Ugyanis nem figyelek a testi kínokra szinte egyáltalán. Szóval mindenkinek üzenem, hogy bátran hívjon fel futás közben (kivéve bank, díjbeszedő, főnök, férj)
  • Semmi extra. Kellemesen elfáradtam. Vagyis jut eszembe totál kész vagyok meghaltam, borzalom, iszonyat, soha többé.
  • Úgy kezdődött, hogy felírtam egy leukoplastra a zónákat, mert ennyi számot utoljára a matekérettségire jegyeztem meg. Hozzáállásom ehhez a futáshoz jól mutatja, hogy már az első zóna tetejét rosszul írtam fel.
  • Végig küzdöttem az esődzsekivel (a kapucni előre csúszik/hátra csúszik, a dzseki tapad/elcsavarodik stb.). Ez valószínűleg egy új sportág, a vízi pankráció. Mellesleg futottam is, de arra nem igazán tudtam már koncentrálni.
  • Pozitív beszámolót igyekszem küldeni. Csütörtök: Na ez borzalmas volt.
  • Bár nem így írtad az első edzést, de kitaláltam kb. hogy lenne inkább jó.
  • Ahhoz képest, hogy ez a futás elmaradt, “erről” írtam a legtöbbet. Legalább a füstje legyen nagy.
  • Teljesen jól voltam, csak primadonnáskodott a pszichém
  • Az utolsó kilométert azért megküldtem, muszáj volt, érted, elgurult a gyógyszer, utol kellett érnem.

A grafika Szekeres Nyúl munkája, amit ezúton is nagyon köszönünk!

Téli beszámolószüret

Posted on Updated on

  • „Letudósnak” indult, mint amikor kedden este éppen csak egy pohár valamire gyertek fel, aztán a vége egy csodálatos mulatság, homályos-gyönyörű emlékekkel.
  • Kell egy kis fantázia, hogy a görbébe belelásd a feladatot, de megmagyarázom.
  • Erős hét utáni beszámoló röviden: „Fekve jól vagyok!”
  • Mindig sokan vannak, ez lehetősèg, hogy ne csak testünket futással, de lelkünket is feltöltsük egy kis embermozival. Bátrabbak megtippelhetik, hogy hány apukát csaptak ki otthonról babát altatni (6), vagy hány gazella futót csodálhatunk (3), vagy lesz-e gyerekfoci edzés (volt), vagy úsznak-e még a kacsák (nem), alszanak-e a lovak (igen).
  • 2 dolog miatt nem kezdek el nyávogni: egyrészt a szemed a terepfutókon edződött és tuti nem sajnálnál. másrészt az úton csak mindenféle alacsonyan cirkáló (=tacskó) kutyákkal találkoztam és ők is büszkén és gyorsan mászták a dombokat, szóval arra jutottam, hogy ha azokkal a mini lábakkal megy, akkor nincs miért panaszkodnom nekem se
  • Gerilla kocogást terveztem, de végül győzedelmeskedett az értelem (és magam elé képzeltelek szúrós szemmel, képzeld, működött!!)
  • A pihenőhéten megfutottam a legjobb kilimet és a legjobb 1 mérföldet is – kérlek azért ne ölj meg.
  • Az RPE 17 hajszálpontosan sikerült, tökre megvolt bennem, hogy van még 3 fokozat, amit ki tudnék hozni magamból ha kellene, és csak utána ájulnék el.
  • Nagyon jó volt, hogy beszéltünk múlt héten, szépen helyretett, most arccal előre haladok.
  • Futás közben azon töprengtem, hogyan is magyarázzam meg, hogy mekkora szél volt. Gondoltam valami költői dologra, hogy az “ősz által itt felejtett falevelek sírva búcsúztak az ágaktól”, vagy vitorlás módon, “6-os szél 8-as pöffökkel”, esetleg vezessem le a dolgot az egyesített gáztörvényből, miszerint a PxV/T állandó, no de ez csak zárt rendszerekre igaz. Így maradok ez egyszerű megoldásnál: kurva nagy szél volt. Mindez kb. nulla fok Celsius mellett. Más érdekesség nem történt.
  • Majd késő délután küldöm csak a beszámolót, a jó kapcsolatunk érdekében jobb, ha ülepednek az élmények.
  • Kiderült, hogy a 12 év zeneiskolának mégis volt értelme: bármilyen dalt át tudok költeni futóindulónak (és altatónak is) úgy, hogy kijöjjön a lépés és a zene üteme is.
  • -5 alatt még sosem futottam, azért nem gyakori erre az ilyen nagy hideg. Van különleges tanács ilyen időre? Hogy maradjak otthon, például?
  • Nagyon jól ment. Csak egyszer estem el, és fordult ki picit a bokám.
  • A Grimm testvérektől Harry Potterig egyik mesében sem létezik hozzád mérhető gonosz boszorkány!
  • Ez a 11 km több, mint amennyit a falubeliek 99.9%-a futott aznap, így végül is simán local distance leader vagyok.
  • Ha nem merült volna le a telefonom, talán még végig is csinálom, így lecsaltam a végét. De a telefont is az órás tanulságok mellé teszem, fel kell tölteni mielőtt használnám. Tudom, van, akinek nem kell a negyvenes éveit elérnie ahhoz, hogy ezt felfogja.
  • Ma alaposan szemügyre vettem magam futás előtt a tükörben és úgy ítéltem, hogy mindenki számára az a legüdvözítőbb, ha egy pillanatra sem hagyom el a zsírégető tartományt!
  • Egy dolog volt béna, hogy az edzések egymásra csúsztak. Azt láttam másoknál ilyenkor ezt kell írni: “de meg tudom magyarázni”
  • Végülis fokozó volt, még ha lassítottak is az elfogyasztott cuba librék.
  • Valamit félrenyomtam a stravan, mert 2021-ben 2021 km kihíváshoz csatlakoztam véletlenül.
  • Igazából semmilyen nehézség nem jelentkezett futás közben, leszámítva a monotónia érzést, ami a végére annyira felerősödött, hogy pucér lányok tapsoló sorfalát vizionáltam magam elé. Ez a gondolat felpezsdített. Ennek ellenére sikerült szinte végig a zónában maradni.
  • Tisztességesen végigcsináltam, nem mindig méznyalás az edzés.
  • Tudom, hogy nem ezek voltak előírva, de futás közben mindig a fejemben volt a feladat, szóval nem linkségből csináltam mást.
  • Most, hogy feloldozást nyertem tőled és nem kell sálba lihegnem, rájöttem, hogy mennyit számít a futóteljesítményem szempontjából, ha időnként levegőt veszek. Heuréka!!!
  • Véletlenül beneveztem az UB-ra, 2 fős váltóban. Mák, hogy nem az egyéni nevezési oldal ugrott fel.
  • Az volt a furcsa, hogy a tempós részt jobban élveztem, mint a lassút. Emiatt nem kell ám vérszemet kapnod!
  • A 2. km végén sikerült stabil oldalfekvésben elhelyezkednem a jeges talajon. A szomszédos idősek otthona lakói közül többet tapsoltak.
  • Kicsit lecsippentettem mindegyikből, de nem lustaságból, hanem így adta ki.
  • A hét pipa, bár zavar állt be a rendszerbe amiatt, hogy ezúttal kedden volt a keddi futás és csütörtökön a csütörtöki.
  • Nem volt jó a lelkiismeretemnek, hogy elcsaltam egy km levezetést, de sajnos utálom a prímszámokat.
  • Kicsit sajog a combhajlítóm ott, ahol a lábam a seggembe van dugva.
  • Amúgy az egész egyébként nem esett kifejezetten rosszul, csak úgy éreztem magam a végére, mint akin átment a busz.
  • Minden körben belefutok egy hajnali futó srácba. Amikor mellette elmegyek próbálok halkabban haldokolni.
  • Az utolsó feladatos hosszúra még Chuck Norris is elmormolt volna egy “hinnye-azt-a-leborult-kurvamindenit”.
  • A repülőzést laktáton végeztem… így már majdnem olyan gyors voltam, mint a Belus 100 km-en.
  • Ez valami új kínzásforma. Ilyet nem adtál még soha.
  • 400 m… azt sem tudtam mennyi idő alatt futok le ennyit. Valahogy eszembe jutott Michael Johnson futása Atlantában. Az valami 43 mp volt. Ennél kicsit lassabbra számítottam. És nekem nehezebb, mert 10-et kell belőle futni, nem mehetek olyan gyorsan már az elején.
  • Ennyi tellett most, dehát Kipchoge is csak 8. lett a London maratonon, úgy tűnik, nála is előfordul néha gyengébb teljesítmény…
  • Hát nem tudom, valaki biztos arrébb hordta a lejtő végét, de most adott idők alatt messzebb jutottam, mint máskor…
  • Pénteken elég gagyi voltam, nem voltam futni, nincs mit ezen szépíteni. Undorítóan lusta voltam, lépjünk is tovább, történtek szebb dolgok is a héten.
  • Ezt az edzést megtaláltam a könyvtárban a Középkori kínzások II. emelt szint tankönyv utolsó fejezetében az ‘elmúlt 55, igen/nem’ kérdés után. Ez volt odaírva: ha már semmi sem működik, futtassa vele ezt.
  • Két sebességfokozatom van: fut és meghal.

Ti írtátok

Posted on

  • 3 km-en keresztül akkor tudok ilyen pulzuson futni, ha előttem egy izmos fenekű pasi fut, vagy kerget egy véreb. Elsőre szavaznék.
  • Hogy eltereljem a figyelmed arról, hogy a 9 km váltogató kimaradt, futottam véletlenül a hosszú alatt egy PB-t 10 km-en.
  • Küldjél valami hardcore szemétséget, hogy érezzem, hogy szeretsz
  • Nem mondom, hogy nem hörögtem néha. De váltogatónál már megszoktam.
  • Az erősítés miatt zombijárásos vagyok enyhe brékes beütéssel.
  • Mire a péntekit észrevettem, már szombat volt, amikor a vasárnapit futottam.
  • Nagyon vártam az edzést, mi lesz a feladat. Aztán megláttam, hogy dombozás és hirtelen nem is lett annyira sürgős ez a futás… Szép komótosan készülődtem, nem azzal a kifogáskeresős szenvelgéssel, de azért pisilni is háromszor mentem el.
  • Azért te egy égetnivaló vagy ám! Olyan tervet próbálsz rámsózni megint pihenőhét címén, amit korábban nagyszópón sem! Csak szólok, hogy figyellek!
  • Te nem vagy az az idegbajos fajta – ez már feltűnt. Más szenvedésén könnyen túlteszed magad
  • A 11 km váltogatót sikerült elfutnom, de az azért jó érzéssel tölt el, hogy nem csak hülye, kemény is vagyok
  • Hát ez fúbazmeg volt, semmi köze a kiírthoz. Megmagyarázom.
  • Arra próbálok célozni, hogy még nem állok készen fizikailag egy nagyszopó hétre… Ha teszek ide egy bébifóka képet is, akkor meghatódsz?
  • Ez most egyfajta premier, mert a NAV előtt sorban állva még sosem írtam beszámolót telefonon…
  • Mielőtt elolvasod a beszámolót, kérlek, jusson eszedbe, mennyire megdicsértél a múlt héten!
  • A 16 km jött volna, amit kegyesen elnapoltam, mert te biztosan nem gondoltad komolyan, hogy magamra hagysz kétheti futnivalóval és azután azon fogsz majd kekeckedni, hogy más sorrendben csináltam. A végösszeg számít…
  • Ha a mait meg a tegnapit összeadjuk és kivonunk belőle 5-öt akkor még a mai levezető felét is megcsináltam!
  • A kevés pihenés, a tegnapi futás összetorlódása ezzel a maival, az utálatos hőség, hogy gyenge szar vagyok, és akkor még Sorost meg Gyurcsányt meg sem említettem. De főként gyenge szar vagyok. Pláne ilyen melegben. És Gyurcsány.
  • Kivételesen azt az edzést csináltam, ami arra a napra elő volt írva. Mondjuk 10 km helyett 12-őt mentem.
  • Jézusom, én most látom, hogy nekem a múlt hétre volt edzéstervem! Asszem, valahogy telefonon nézhettem meg először és elkönyveltem magamban, hogy nincs semmi, nem teljesen értettem, de elfogadtam…
  • Az órámra mondjuk 2876-nál kevesebb alkalommal biztosan nem pillantottam rá, hogy épp mit futok. Tudom, csak tájékoztatásul szolgál. Aham.
  • Rájöttem, hogy le kell számolnom a tempóval kapcsolatos frusztrációmmal és erre szabadalmaztatni fogok “Narcistic” néven egy olyan órát, amelyik mindenféle irritáló számadatok helyett csak ilyeneket ír ki, hogy “fast enough”, esetleg “you’re unbelievable”.
  • Hali, bocsi a zavarásért, de azt hiszem a váltogató alatt véletlenül futottam egy PB-t 10 km-en.
  • A mozgásom is valóban rendben volt, legalábbis nekem tetszett az, amit az árnyékom csinált.
  • Irtottam a vadszőlőt a napon, aztán amikor már nagyon melegem volt, indultam futni.
  • Tegnap este – előre nem tervezetten – elaludtam a kanapén…
  • Nem tudtam egyszerre figyelni az órámon a pulzust, kalimpálni a kezemmel, hogy elérjem a kiírt pulzust, figyelni a lábam elé és még a hányást is visszatartani.
  • Még nem nagyon tudom állítani a fokozatokat. Egyszerű vagyok, mint a bot és sötét, mint a belsőzseb. ON – OFF. Illetőleg még ennél is rosszabb a helyzet, mert néha nem is érzem, hogy mennyivel megyek. Persze segítene, ha megfejteném, hogy mi jelentenek az órán azok a fura számok közben.
  • Fájni nem fáj semmi, legfeljebb a tempó, amikor megnézem
  • A bringázást pont kiadta. Távban. De tempóban nem, mert persze úgy kapott el a gépszíj, hogy ha MTB-re edzenél engem, örömödben könnybe lábadt volna a szemed. Volt minden, lépcsőről leugratás, terepen üvöltve csapatás, autók között 45-tel száguldozás, épp csak recovery ride nem. Ne is mondd, én is tudom, és ha ez számít, fél órával később már nagyon szégyelltem magam miatta.
  • Most sokkal jobb Coopert tudok, mint 25 kg-mal fiatalabban.
  • Amúgy ez mi volt? Szerdán nem szoktál ilyenekkel szívatni. Arra ott van a kedd és a péntek.
  • A teljesítményem egy zuhanórepüléshez volt hasonló, vasárnapra pedig beleálltam a földbe.
  • Ki lett nyírva a csirke testem, hogy meg másnap is csak agonizáltam. Közben elképesztően jól éreztem magam, nagyon jó élmény volt, csak a nap végére lettem halott.