Tour de Pelso, 77 km – Sári Nóra, beszámoló
Kicsit f.stam, mert nem mondanám, h teljesen kipihentek lettek volna a lábaim, pénteken még éreztem a csüt-i edzést, aznap kicsit rohangálós nap lett, ovis ballagás, főzés, szóval, a szokásos… még szerencse, h nem valami hosszú táv várt rám :))
6-kor kelés, 8-ra már lent voltam Siófokon, 9-kor elrajtoltattam Balázst (szerk. Cserta, ld. az előző beszámolót), aztán persze majdnem lekéstem a saját rajtom, mert még keresni kellett egy WC-t (a bringámat egy tök idegenre bíztam, felrohantam rajt előtt 6 perccel a helyi siófoki plázába, ahol egy nyugdíjas asszony szánt meg és fizetett be a kétszázasával az automata előtt, mert a pénz meg lent a tartóban a főtéren….). De még ha lekésem is, se lett volna semmi, mert ez az első 13 km az ilyen 18-21 km/h-kal ment, most már tudom, ez a lassú rajt vagy mifene, csak nekem olyan bohóckodásnak tűnt így 🙂
Aztán a 14. km-től kilőttünk, lehetett csapatni. Féltem, hogy most jön akkor egy tihanyi emelkedő, és képzeld, az volt a fura, hogy a BUBA-s meg a benti bringás alapozások után sehol nem éreztem azt, hogy végem van az emelkedőn, semmi nem volt durva, még az akarattyai sem. Sőt, Akarattya előtt (azt a dombot még Balázzsal is megbeszéltük, hogy az milyen szemét hely) ki kellett menjek a főútra, mert a bicikliutat valahogy elvesztettem, két srác mögé soroltam, de elfogyott a türelmem és otthagytam őket, nem is értettem, mi bajuk van.
Egyébként végig egyedül voltam, egy páran meglógtak még Tihany után, én utánuk, és szerintem a nagyja ment a motoros vezető után, ami lényegesen lassúbb volt. Tudom, h túra volt ez inkább, de azért lehetett látni, hogy kb. a mezőny harmada ezt annál komolyabban veszi (összesen 42-en voltunk, akiknek volt chipje, a többit nem tudom, annál jóval többen voltunk – a Tihanyosok eredményei csak aznap voltak láthatók a Balaton Teamnél, mert tegnaptól már nem elérhető, ez fura). De szerencsére elmentettem a képernyőfotót 🙂 Majd biztos kint lesz a TdP oldalán is valamikor, a lényeg, 3. csajként és 6.összetettben értem be, nettó idő 3:12 kereken, pulzus 158 (de Tihany után ez masszívan 170+ lett), táv 76,6 km.
A tempókat azért szépen megnyomtam itt-ott, vannak egészen meglepő 27-28-30-sőt 32-es km-eim, de az látszik, hogy olyan 66. km-től kezdtem kipukkadni, és ott már csak 26 alattikkal mentem (még úgy is, hogy már szint nem volt Siófok fele menet), hiába tekertem, mint egy majom 🙂
Tudom, h ez még mindig nagyon-nagyon messze van attól, hogy rendes bringás versenyen helyt álljak, mert néztem, pl. a balatonföldvári Mini Fondo első körét 28 km/h-val teljesíteni kell (!!), ahhoz, hogy továbbmehessen az ember, és ennél több a szint. Ha megmakkanok, se tudok ilyet, bár mondjuk ahhoz nem ártana, ha lecserélném a gravelt rendes országútira.
Illetve még azért itt az számított, hogy nem főúton mentünk, hát szóval, az a rengeteg kerülgetés és kacskaringó, amit a gyalogosok jelentettek meg a szembejövő bringások, az is bizony levette a sebességet, és számított persze, hogy ez sem boly volt. Tehát itt még mindig nem beszélhettünk rendes versenykörülményekről. Bár az idő nagyon kegyes volt, nem fújt a szél egyáltalán.
baratrunning.com 