Rajt: 9:00 meg egy kicsi, meglepő módon a 2-es zónába voltam betéve. Szóval elindultunk. Nem tudom mennyire ismerős a kassai pálya, de a belváros nagyon belső része macskaköves, ott vigyázva mentem, bár jött megint az első 2 km-en a lassú rajtolók kerülgetése. Először is úgy indultam neki, hogy cél: 4 óra alatt behozni (bár titkon ott volt, hogyha egyszer már volt 3:51 körül, akkor most is jó lenne, akár pár másodperccel megjavítani). Az idő ideális volt, 17-18 fok – rajtnál még hűvösebb. Szóval ahogy kerülgettem a népet, ránéztem az órámra és 4:20 pace….áhh…ez így nem lesz jó, lassítsunk. Próbáltam nem az órával foglalkozni, hanem egy kényelmes, de mégis versenyhez méltó tempóra beállni. Na de hirtelen a 4:45- lett….Áhh….ez nem fog sokáig menni. Aztán teltek-múltak a kilométerek…7k: 4:50 körül mozgott a tempó. Na jó, mindegy, csináljuk, legfeljebb a végére nagyon belassulok, mint Bécsben (hozzáteszem, hogy kb. szeptember közepétől éreztem újra magamban a tempót, szóval hogy megint “jó” formában vagyok vagy annak közelében).

A frissítés a korábbi tapasztalatok alapján ment, 8 km-enként zselé, közte kb féltávnál 2 db sótabletta, és víz minden esetben. Frissítés terén másra nem is vágytam, nem kellett, nem éheztem, nem voltam szomjas, ezt nyomtam végig. Igaz, az utolós 2 zselé picit közelebb csúszott 1-2km-rel, szóval a 30 körül ment el a 4. és 36 után az 5,. de nem hiányzott több. 10 km körül még mindig ez a 4:50-4:55 körüli tempó ment, pedig ott pici emelkedő (na jó, 2 alagút….) is volt, de na 😀

2 körös a verseny, olyan 16 km-től meg lejt a pálya, szóval az kellett. Na szóval első kör vége…. legutóbb, amikor megfordultam a második körre, pár méter múlva jöttek is az elit tagjai, akik már a második kört fejezték be….most ez kicsit csúszott. Néztem az órámat, 1:43 körüli FM – eddig ezt is egyszer csináltam, de akkor pontosan csak egy FM-t mentünk -, brutál. Tuti meghalok a megint 32-35 körül, már számolgattam fejben, hogy ha belassulok 6 körülre is, akkor is talán összességében meglehet a 3:50-4:00 közötti idő, verseny van, nyomjuk. 23-24 körül jártam, amikor először megláttam az elitet, durva, ahogy mennek na….embertelen 😀

Jahh….és hogy ne legyen unalmas a dolog, a második körben csatlakoztak hozzánk a félmaratonosok. Na hát hogy én ott mit össze fákkoltam a kerülgetésük miatt – mondjuk minden elismerésem, mert az sem kis teljesítmény, de engem visszavett kicsit agyban. Ez 1-2 km-ig tartott, mire kitisztult a pálya, kiszélesedett, mehettem továbbra is a kényelmes tempóban, ami még mindig ez a 4:55 körüli volt. Az állam esett le magamtól, komolyan 😀 30km-nél jártam, amikor még mindig ez a tempó volt. Aztán nyilván eljött a bosszú ideje, 32-33 körül éreztem, hogy lassulok.

Frissítések továbbra is mennek, ahogy kell, de a “kényelmes” már az 5:00-5:25 közötti. Mondjuk ezt a lassulást közel nem volt olyan keserves tartani, mint tavasszal Bécsben, ahol a 36 után már tényleg kínlódós volt. Az utolsó 4 km lejtő jól esett már a lábamnak, bár itt már bőven éreztem, hogy ez hétfőn fájni fog 😀

Edzéseken 3 óra alatt kb 31 max. 32 ment…most meg 38??? Hooogy? Azért 30 körül már nagyon ment a matek fejben, mint a csávó a Másnaposokban a pókerasztalnál 😀 Meg lehet itt a 3:45 is……(erre mondtad tavasszal, ha erre gyúrunk, simán 3:45 alatti maraton) aztán már a 3:40 is….. aztán de jó lenne, ha 3:3X-szel kezdődne…..Aztán lehet ez 3:35 alatti is??? Áhh….most sem értem.

A kassai pálya legnagyobb szépsége, hogy gyakorlatilag végig szurkolók és a belvárosban az meg különösen igaz. Iszonyat mennyiségű ember ül a kávézókban, éttermekben és szurkol, drukkol, ami az utolsó 2 km-en iszonyat feeling. Na szóval 41 km-nél van még egy frissítőpont, ahol már szomjas voltam, gondoltam gyorsan bedobok egy vizet. De mellényúltam, iso lett. Áhh…..annyira nem erre számítottam, hogy muszáj volt egy vizet is keresnem, így itt nagyon sokat időztem feleslegesen. Aztán már csak pár 100 méter, és cél. A feleségem és a középső fiamat kiszúrtam a tömegben, nagyon örültem nekik is, de az időmnek még jobban. Kb 3 óránál írtam neki egy üzenetet, hogy kb fél óra ér érkezem, amire csak egy csomó ???-t küldött, mert azt mondtam, hogy kb 3:45-4 óra múlva tali. Nem szoktam magam szinte semmilyen formában ünnepelni, de most kitört belőlem a célba érkezés után egy jó nagy ordítás, mert őszintén nem akartam elhinni, hogy ilyen van. Ez közel 20 perces javulás fél év alatt. Elképesztően örülök neki, sosem gondoltam, hogy valaha az én testem ilyenre képes lehet.