2016 évzárás-2017 évnyitás/1
Hajdú Mária
Summázzunk, mert ez nem elégetendő 🙂
Futottam 1612,1 km-t a tavalyi 1244,6-tal szemben, az úszás kiesett, az erősítés feljött.
Ez az év nem a versenyekről szólt, hanem arról, hogy ki tudjam alakítani az új életritmust és meg tudjam tartani a futásokat, tornákat (ebbe már az úszás sajnos nem fért 😦 ). Úgyhogy összesen hármat sikerült összehozni: megvolt az UB Trizionként, hatalmas élmény, egy 10K terepverseny és a ravennai maraton, Das Erste.
Év elején az edzőtábort követően térdproblémák, betegségek, az első három hónap elég vacak lett, utána Vanda helyretett és a júniust kivéve, amikor leginkább hullafáradt és mentálisan kimerült voltam, szépen alakult minden, két 200+ hónapot is összehoztam. Azt külön bravúrként könyvelem el, hogy júliustól november közepéig sikerült megoldanom a heti négy futást, és nem is nagyon maradt el. Futottam Luxembourgban és Luxemburgban :), Budapesten, Pécsett, a Balaton körül, Gondrecourt-le-Château-ban, Berlinben, Koppenhágában, a Hvidovre-Brøndby retúrvonalon.
Április végén elkezdtük a PK-t, még lassabb vagyok, mint előtte, de érzem, hogy ez az én világom, azóta nincsenek fizikai szétesések, sokkal jobban bírom. Fejben összeraktam magam, mentálisan sokkal erősebb vagyok, mint tavaly (de most már köszönjük, elég magas az a nyomorult pálma). Pillanatnyilag – és én kérek elnézést 😀 – a sportcipőim száma 8 párra tehető, 4 Mizuno WR (de már egyet mindjárt kirakok!), Salomon terep, Adidas terem, Hoka Clifton2 (elkapott engem is a csopikórság), és az év utolsó napján öcsém meglepett egy Nike-val (tehát erről nem én tehetek, a többi meg alapvetően Lajos lelkén szárad :D!).
Főnökasszonynak itt is hála és köszönet ezért az évért is, minden “tétmeccsen” kiderült, hogy kiválóan összerakott, akkor is, ha én hitetlenkedtem.
2017-re tervek: UB #CsSM duóban, cél a túlélés és remélem, utána még szóbaállunk majd egymással Ernuskával 🙂 (de ha A Közös Takaró nem fogott ki rajtunk, akkor semmi :D).
Két maraton, Rotterdam április 9-én, Nizza-Cannes november 5-én. A cél, hogy gyorsabban fussam le, mint szüljek gyereket 😀 (tehát 4:20-on belülre kéne jutni), aztán haladni majd a 4:00 felé. A kettő között visszamennék szárnyat próbálgatni félmaratonokra, az 1:54:17-en még lehet mit javítani.
Vettem jógamatracot, megpróbálom visszahozni, egy-egy úszással együtt, mert nagyon kéne a hátamnak. Erősítésre jobban rámenni, mert ezt szoktam elengedni, ha már engedni kell.
És hát Gizionkodni tovább, rendületlenül, mert Gizionnak lenni jó 🙂