Nap: június 4, 2020

Beszámoló-szüret

Posted on Updated on

Friss gyűjtés a beszámolókból.
Jó szórakozást!

  • Próbáltam tartani a tempót, de a végére már nem bírtam. Amúgy élveztem, de jobb lett volna megnézni mit is írtál pontosan.
  • A gyerek minden önbizalmamat lerombolta, mert folyamatosan azt kérdezte: nem tudsz gyorsabban jönni?
  • Új ellenségképet alakítottam ki magamnak. A fokozó maradhat, a váltogató monnyon le!
  • A frissítés jól sikerült, leszámítva, hogy az első püré ráment a nadrágomra, így 20 km-t úgy mentem, mintha lehánytam volna magam.
  • A híres, hírhedt fokozó. Előző nap, mikor írni akartam be az edzést, akkor akadtam meg mentálisan, hogy biztos ezt akarta írni a Gabi? Biztos, hogy nekem akarta ezt írni a Gabi?! Te jó ég az utolsó már a halálzónában van! Na, jól van, majd meglátjuk, hogy túlélem-e.
  • Tudom hogy pihenőhét, tudom hogy nem erről kellett volna szólnia ennek az edzésnek, de, de, de… ne mondj semmit, pakolom magamra a címkéket: #amatőr#forrófejű#nemgondolkodik, meg csupa ilyesmi.
  • Állati volt. De nem ám fürge nyúl, vagy szökkenő szarvas. Nem. Dagadt madár!
  • Miután megittam a reggeli kávémat, hogy alaposan megfontolt döntést hozhassak, úgy döntöttem, hogy visszafekszem
  • Ja, amúgy kinyírtad a kutyámat. Vasárnap reggelre sántikált. Neki is sok volt a táv!
  • Matekozzunk: ha szopóhét mértékegysége bazmeg/kilométer (bm/km). Akkor ez a futás kb 1500 bm/km – átváltva 1,5 kilobazmeg/km
  • Vendégeink jöttek. Miattuk nem mentem ma futni…mivel nem ismered őket, nem féltem az életüket…
  • Igazából nem viselt meg, de a hivatalos verzió az, hogy rettenetesen kikészültem és meg akartál ölni
  • A karjaimat éreztem fáradtnak főleg futás közben, ahogy kalimpáltam
  • A másfél kilométeren két kocsma volt nyitva, nem mentem be!
  • Történt egy kis malőr, az ötödik sorozat elején egyszer csak orvul elém ugrott a margitszigeti rekortánon egy toboz.
  • Tudod mennyire szeretem a fokozót. Olyan mint egy friss citrom karika amit egy téglára kötnek és pofon vágnak vele
  • Aggódok a jövő hét miatt. Annyi jót írtam a futásaimról, hogy valószínűleg bátorításnak veszed egy jó combos szívatáshoz.
  • Bár most nehéz hét jön, nem tudom, kész vagyok-e rá.  Lehet könnyebb nehezet kérni?
  • Én nagyon friss hús vagyok, szóval elsőre még ne káromkodj nekem fartlek és egyéb szakszavakkal. Én is tudnám mondani, hogy termolumineszcencia”
  • Amikor megnézem a strava-n az eredményt, akkor boldogság, ha látom, hogy adattal is alá van támasztva a szenvedés.
  • Imádom ezt az órát, mert gyorsabb tempót és alacsonyabb pulzust mutat:-)
  • Nyújtok és hengerezek éjjel-nappal (kivéve éjjel, mert akkor alszom)
  • Most akkor megpróbálom azt, hogy a beszámoló végén Te is úgy érezd, hogy az edzések felcserélése valamint a távon való „minimális” változtatás igazából a Te ötleted is lehetne.
  • Na a mai futást nem tudtam hová tenni, azt hittem elírtad és bíztam benne, hogy korrigálod, de ma rá jöttem nem vicceltél.
  • Durva felismerés: a 2 p sokkal több, mint az 1.
  • Kihagytam a váltogatót is, mert vendégeket várunk, a többiek meg elmentek úszni. Nem baj, ha nem érted az összefüggést.
  • Ez volt a vicces futásom, amikor eltévedtem.  Pedig, ha megnézed, nem túl bonyolult útvonalon haladtam, de valahogy mégis elbasztam.  Aztán amikor azt gondoltam, hogy tudom hol vagyok, akkor kiderült, hogy nem ott vagyok, majd aztán ezt még 3x játszottam el és végül valóban leesett, hogy hol vagyok, de akkor meg azt nem értettem, hogyan jutottam oda. Valószínűleg azért tévedtem el, mert azon elmélkedtem, hogy nem gondoltam, hogy én ezt meg tudom futni. És, hogy magamtól nem mennék el ilyet futni.”
  • Nem kérek bocsánatot a 151-es MAX miatt, elfogadom a hibáimat, remélem Te is
  • Tartottam ettől az edzéstől, de végül ment rendben, bár a fokozó végére szétesett a mozgásom és színes karikákat is láttam.
  • Ez volt az a nap, amikor az érzések és a számok tökéletes harmóniában voltak: minden szar volt.
  • Megvolt, szarul ment, de jólesett (az ellentét feloldását rád bízom )
  • Hajnalban ónos eső volt, de mit nekem. Igazából ilyen csúszós láthatatlan takony volt az úton. A csúszásgátló erre semmit nem ér, pedig végig a kezemben volt.
  • Jó ez a 200 m, mert lehet erőt beosztani, nem az van, hogy elindulok, meghalok, és már jöhetek le. Kétszer annyi idő alatt kell meghalni, ez nem kis előrelátást igényel.
  • Elmentem gerincjógára. Egy szadista gyógytornász tartja, már ajánlottam X-nek is.
  • Minden egyes lépését annyira kibaszottul gyűlöltem, mint egy macska a fürdetést, vagy talán még annál sokkal jobban, mintha a macskának fürdetés után brokkolit kéne rágcsálnia spenóttal.”
  • Mentálisan minden rendben, néha aggódok, hogy ez mennyire normális így
  • Még az jutott eszembe, hogy ha a fejemhez nyomnának egy pisztolyt, akkor talán nem, de ha pl. felajánlanának egy kellemes estét Claudia Schifferrel, akkor azért rábeszélhető lennék még egy körre.
  • Az egyetlen sókapszulám pont a számból esett ki még mielőtt le tudtam volna nyelni, bár dekáztam még vele kettőt, de nem sikerült megszelidíteni és meglépett.
  • Semmi nem úgy sikerült, mint ahogy leírtad. Új órám van, és kicsit megzavar, hogy három gomb van rajta.
  • Ezekkel a két hetes beszámolókkal eléggé megküzdök. Szóval az van, hogy a fősuli/egyetem ideje alatt sok mindent használtam, ami a hosszútávú memóriám romlását eredményezte… az első hetet ezzel rövidre is zárnám.
  • A fejem ronda, de az nem gátol a futásban:-)
  • Minden előtt jelezni szeretném, hogy most már értem, hogy nem költői túlzás az oralizálás a Fb csoportban. Mikor kinyitottam a hetit, azt hittem hülyéskedsz. Aztán arra gondoltam, hogy én állat, kellett nekem azon gondolkodnom, hogy az RPE táblázat egyik végét még sosem használtam. Egyszerűsítek: hibátlan volt az életem e nélkül a tudás nélkül.
  • Ez után a hét után úgy vélem, nem lenne túlságosan tisztességtelen ajánlat, ha meghívnálak egy kellemes időutazásra, amelynek keretében észrevétlenül átugranánk a tövigbekapós hetet és hirtelen rátérnénk a lazulásra. Ez lenne a mi kis titkunk. #fluxuskondenzátor. Nos?