Muzsla
Muzsla Trail – Antal Csaba beszámoló
Az előzetes Allaga Tomi -féle időjárás ellenére reggel esős idő fogadott. Mondjuk csak pár mm esett és a rajt előtt fél órával , a bemelegítés alatt viszonylag száraz talaj fogadott minket. Csombók Csabival és Palásti Petivel mentünk egy kilit fel és vissza, mire a rajthoz értünk, Gerlai Orsi is odaért, teljes lett a Gizion-csapat. Hosszú futónadrág, rövidujjú póló, karszár lett a választás, meg az új Speedgoat, ha esetleg feljebb van sár, legyen mintázat, ami kapaszkodik.
A rajtból az általad megadott pulzus alapján indultam, Tomi figyelmeztetett minket, hogy az első kb. 4 kilis emelkedőt ne fussuk el, így a tartomány felső részén haladtam, mert nagyon nem akartam leszakadni. Az első kb. tíz fős csoportban viszonylag hamar elszakadtunk a többiektől, Peti hátrébb volt, Csabi 50-100 m-rel előttem. Időnként gyalogoltam is, a pulzus jól reagált, visszább esett, nyugodt voltam. Az első hosszabb emelkedő után volt kis lejtőzés, aztán egy nagyon durva mászós rész következett, ahol Csabival egy -két helyet előrébb kerültünk. Az egyetlen frissítőpontig (14,7 k) aztán Dávid Ricsit (aki után a tavalyi Vadlánon kb. egy percen belül értem be
) követve mentünk fel a Péterke -hegyre, majd le a pontig. Meg volt beszélve Anitával, hogy a Muzsla előtt a ponton megkapom a botokat és azzal megyek majd fel. Így is történt, előtte azonban a pontra Ricsi előtt pár méterrel érkeztem, és előtte és Csabi előtt is pár méterrel indultam a Muzslára. Az eddigi fogyasztásom 4 GU Roctane gél és egy liter víz volt, a ponton kaptam két sótabit és magammal vittem még 3 gélt és újabb liter vizet.
Mátrakeresztes előtt már inkább 170 bpm körül állandósult a pulzus, a Muzslára felfelé botozva ez még feljebb emelkedett, de úgy gondoltam, hogy a fennmaradó kicsit több, mint egy órában ez nem fog gondot okozni. A korábbi versenyemen a frissítőpontot már görcsölő vádlikkal értem el, most még semmi ilyesmi nem volt, erre alapoztam feltételezésemet és a magasabb pulzust. A Muzslára felfelé nagyon jól és hatékonyan ment a botozás, hamarosan egy újabb srácot előztem meg, majd kisvártatva Csabi utolért és közölte, hogy neki is kell egy bot, mert irigylésre méltóan könnyedén megyek fel a hegyre 🙂 Ennek megörültem, hogy legalábbis kívülről ez látszik, mert ekkor kezdett diszkréten csipkedni a vádlim, jelezve, hogy ez a pulzus és tempó sok lesz. Itt már inkább 180 bpm környéken lehetett, de nem néztem, inkább az érzetre figyeltem.
A Muzsla tetőre együtt értünk fel Csabival, gondoltam, hogy mivel lefeléken általában gyorsabb, most is az lesz, hogy elmegy. A tető után egy ideig előttem haladt, én követtem, ez a rész hullámos fel-le, futható szakasz volt. Aztán kezdődött a lejtő, köves, gyökeres helyenként, ott Csabi előre engedett és én megtoltam a tempót, a botot nem is tettem el. A vádlijaim a görcshatáron egyensúlyoztak, kíméltem, ahogy tudtam őket a botot használva. Az utolsó két kili környékén a meredek sziklás szakasz előtt észrevettem egy újabb előttem futót, rögtön azzal a tervvel, hogy a célig meg fogom előzni. Sajnos azonban a technikás lejtő miatt itt ténylegesen berántotta a jobb lábam a görcs, spiccben tipegtem lefelé.
Az utolsó GU Roctant betoltam és vártam a hatást 🙂 Közben valahogy átkeltem az utolsó meredek árokszerű emelkedőn, sajnos az előttem futó eltűnt szem elől, de legalább Csabi sem jött a közelemben. Kb. két perc múlva a görcs enyhült és elkezdtem tempózni, amikor a bemelegítéskor megfutott részhez értem, már gondoltam, hogy nem lehet gond, közben Csabi is feltűnt olyan kétszáz méternyire, talán kissé közelebb, de már tudtam tempót menni. Így értem a célba, ötödik helyen, az időtervnek kb. megfelelő célidővel, mögöttem Csabi hatodiknak. Nagy meglepetésre nem túl sokkal később Peti is megjelent, pedig állítólag edzésként futotta s múlt heti Vadlán után, szép kis edzés lett
Eredmények:
Lányok
6. Gerlai Orsolya 3:21:30
Fiúk
5. Antal Csaba 2:40:29
6. Csombók Csaba 2:40:42
9. Palásti Péter 2:51:10
Hétvégén hasítunk!
Hétvégi versenyzők
Mátrabérc
– Koren Miklós
– Kerékgyártó Péter
Muzsla
– Kiszely Éva
– Demeter Balázs
– László Valéria
Szt Márton Maraton, Pannonhalma, 11,2 km
– László Zoltán
Frankfurt, 15 km
– Hupka Erika
Vivicittá 10 km
elsőbálos futóversenyzők:-)
– Ötvös Diána
– Honi Katalin
– Koncz Tamás
>>> nektek dupla hajrá!
gyakorlottabbak
– Palyik Andrea
– Fenyvesi Tímea
– Sáringe Zoltán
– Tamási Krisztián
Vivicittá félmaraton
– Makra Vivien
– Mocsáry Gabriella
– Erény Tamás
– Petneházi Ildikó
– Ficzere Julianna
– Sári Erna
– Kulcsár Judit
– Farkas László Lupus, 2 órás iramfutó
Hajrá!
Április 18-19 – hétvégi termés
A Vivicittá második napján a Gizionok minden versenyszámban rajthoz álltak, természetesen eltérő célokkal.
Hullottak az egyéni csúcsok félmaratonon – Réffy Balázs, Palyik Andi, Sári Nóra- és reméljük, hogy sokakat sikerült Szabó-Pénzes Gábor (aka Larzen) 2 órás iramfutónk segítségével az áhított álomidőn belülre terelni. A 21 kilométeres távon hosszabb kihagyás után ismét célba ért Makra Vivien (akinek 14 éves fia, Medárd is lefutotta élete első félmaratonját!) és Fenyvessy Gábor, akiknek ezúttal a táv teljesítése volt a cél.
Fotó: BSI/Zákány Gergő
10 kilométeren is sikerült szuper eredményeket elérni; Kulcsár Judit és Nicol egy klassz odalépős versennyel kezdték a szezont, Németh Laci pedig első ilyen távú versenyét teljesítette. Itt sem hagytuk a mezőnyt Gizionos iramfutók nélkül, Evetovics-Balla Hanka és Evetovics Milán diktálták a tempót az egy órán belül finiselni vágyóknak.
A 7 kilométeres távon Fenyvesi Timi futott szép időt, Sáringer Zoli pedig egy DK-s társát kísérte, hogy biztosan célba érjen.
A dolgozó szekciót is erősítették a Gizionok; Pálfi Livi és Kovács Ágota a marketing/dekor csapatban, Bitay Tita az információs sátorban, Mohilla Tamás pedig az élő közvetítésben vállalt nélkülözhetetlen szerepet.
A hétvége terepfutó eseményei sem maradhattak Gizionok nélkül.
Sally a Muzsla Trailen (27 km, 1130m D+) szigorú pulzuskontroll mellett 3:35 alatt ért célba.
Kerékgyártó Peti a Mátrabérc Trailen (54 km, 2800m D+) 7:23-at futott.
Hegedűs Ákost a végére hagytam, mert vele a Vivicittá előtt egy héttel kezdtünk dolgozni, tehát az eredményéhez, mint edző, nem sokat raktam eddig hozzá.
1:29:02-es egyéni csúcs és egy (számomra szívet melengető) vélemény tőle:
Mi lett volna Gabi nélkül – az elmúlt évek tapasztalatai alapján:
– magamtól nem edzettem volna a hét hat napján
– a kevesebb alkalommal hosszabbakat edzettem volna
– viszont alacsonyabb intenzitáson
– nem futottam volna hét közben versenytempóban
– nem futottam volna fél óra átmozgatást előző nap
– nem melegítettem volna be normálisan
– még az is lehet, hogy szombaton elcsábultam volna Gerecse 50-re.
Szóval jó volt ez így, kell valaki, aki megmondja…
És most következik a megérdemelt pihenés!



