terep
Vertical 500 beszámoló – Demeter Balázs
Kicsit stresszesebb volt a reggel, a gyerekek későn ébredtek, a nagyobbik fiam meg el akart velünk jönni. Eredeti terv borult, a kicsihez már ott volt ugyan édesanyám, de a nagyobbat gyorsan gatyába kellett rázni.
Dömösön szerencsére ismertem a kempinget, mert a verseny előtti hasmars persze beütött. Cserébe megtudtam, hogy a kemping mögötti réten ingyen maradhat a kocsi. 09:26-kor indultunk fel, 15 percet írtak, tuti odaérünk (én naiv). Gyerek a nyakamba, bemelegítésnek is jó, aztán tempó felfelé. Aztán, mikor 42-kor még nem láttam a kápolnát, letettem a gyereket és futás. Asszem 44-kor én regisztráltam utolsóként… Sajnos így a család nem tudott előremenni, de legalább a bemelegítés megvolt. Persze folyt rólam a víz…
Még egy kis bemelegítés, pillanatok alatt elment a 15 perc, már szólított is Sally.
Órát indítom, 3…2…1…Go!
A pulzusom kb. az 50. méter után volt 180-on, ziháltam, szar volt, aztán valahogy hozzápörgött a rendszer is a pulzushoz. A durvább részeken bőven 190 felett is jártam, ott bele is sétáltam párszor, aztán kitaláltam, hogy 185 alatt futok. Bejött. Szuper szurkolók voltak, inspiráltak annyira, hogy még 190 felett is tudtam még futni a falon felfelé!
Mivel SOHA nem futottam még erre, gondoltam, majd nézem az órát, hogy fel tudjam még pörgetni a végét. Igen ám, de a technika ördöge közbeszólt, nem kapcsoltam ki az “auto pause”-t, így párszáz métert nem mért.
Így láttam már a célt, de nem akartam elhinni, hogy tényleg az, mert nem stimmelt a táv. Belekerült néhány másodpercbe, mire elhittem, akkor robbantottam a rakétákat és még volt mit! Szinte teljes testtel futottam, ahogy lendítettem a karom, repült a verejték… CÉL!
Hurrá, megcsináltam! Aztán lerogytam egy kőre. Pár perc alatt magamhoz tértem, aztán sprintre buzdítottam a befutókat! Kornél cimborám is belehúzott a végén! Szuper volt!
Fotó: Terepfutas.hu
Hétvége még…
… mert az Ultrabalatonon túl is lesz ám élet!
ING Night Marathon, Luxemburg, félmaratoni táv – Erdős Bori
Salomon Vertical 500 – Demeter Balázs
Egyúttal vasárnapi program a szurkolóknak!
Táv és szintemelkedés: 2.5km / 500m+
Rajt: Dömös / Szentfa-kápolna 10.00
Útvonal: http://goo.gl/wZzzdi
Fotó: terepfutas.hu
Belus Fruzsi – UTH után
Egy héttel az UTH után volt időm egy kicsit “megpihenni”, és már megy is tovább a szekér néhány fontosabb nyomvonal mentén. 🙂 Ebből az egyik a 3 hét múlva, június 11-én megrendezendő Bükk Hegyi Maraton, ami nekem nagyon a szívem csücske. Általában a maratoni távon nem sok lány szokott indulni, de nem is ezért szeretjük. A verseny családias jellege miatt járunk már vissza 5-6 éve valamilyen családi felállásban (volt hogy csak félmaratont futottam, de emellett kétszer indultam maratoni távon, anyu futott már minimaratont, de félmaratonokat is, Tomi főleg a maratoni távra voksolt). Szóval ilyen-olyan formában, de a családból általában valaki mindig megy. Én kétszer nem voltam, mivel akkor épp mind a kétszer nagyon terhes voltam. De idén mind a hárman ott leszünk, plusz Apa lesz a sofőr és a lelkes sportmenedzser, szóval ez amolyan családi kirándulás lesz. Az igazat megvallva gőzöm sincs, hogy mikor ültünk utoljára négyen egy autóban. 😀 Nekem a célom az lesz, hogy jó erőbeosztással, egyenletesen kifussam magam, ergo hogy a végére azt érezzem, hogy ennyi, több nem ment volna. Kíváncsi leszek! Tominak a célja meg az lesz, hogy megverjen engem maratoni távon (kösd fel a technikait tesó), anyu pedig a szintidős félmaratont célozza majd meg. A 30 fokos meleg borítékolható, és még örülünk majd, ha csak annyi lesz. Na de addig még vár rám egy óravásárlás, ami azért is nehéz ügy, mert egyelőre gőzöm sincs milyet vegyek, tehát feltehetőleg a versenyre pulzuspántom is lesz megint, ami úgy érzem pillanatnyilag egy must have kategória.
Nyáron “csak” edzeni szeretnék, befutni az összes kis ösvényt a Budai hegyekben, ahol még nem voltam, egyébként az összes szabadidőm a családé lesz. Pláne hogy ez lesz az utolsó itthon töltött, főállású-anyukás nyarunk, ezért szeretném kihasználni maximálisan. Októbertől már újra dolgozni fogok, így nem megyek semmilyen versenyre a nyáron. És most jön az érdekes rész: neveztem az október elején megrendezésre kerülő Spar maratonra (!), avagy egy terepfutó alkalmi egyéjszakása a síkkal.
Szegény Gabi, feladom a leckét, ezekkel a célversenyekkel…:-) És már a felkészülés is érdekesnek ígérkezik, mivel a lakhelyünkön nem igazán van sík.
baratrunning.com 