Gizionok
Idézetek beszámolókból, jó szórakozást!
Hát az úgy volt, hogy délelőtt beugrott a kosárba egy tök szép futónaci és amikor X mondta, hogy megy futni és kérdezte, hogy van-e kedvem, akkor eszembe jutott a parlagon heverő tök szép új futónaci… Gyakorlatilag az futott helyettem, én csak belebújtam.
Jó hírem van, kezdek megbarátkozni a meleggel 🙂 >> ezt még a hét elején írtam: utólagos korrekció : nem, nem szeretem a meleget mégsem.
Az egy perc pihenő nem túl sok… Lekocogtam, le ne merevedjek. 2 perc jobban tetszene. Vagy 3. Esetleg 4.
Ne kímélj (de-de!!!! sikítja a másik énem)
Megvagyok a heti adaggal. Objektív információk következnek a levél elején, szubjektívek a végén. Utóbbi elolvasása fakultatív. 🙂
Be kell valljam, amikor kedd hajnali 5-kor megláttam a kontaktlencse nélkül is jól látható heti adagot, kiesett a kezemből a telefon is :D:D:D és vissza is feküdtem.
Ma megcsináltam a vasárnapi 40-50 perc könnyű kocogást 37 perc alatt!! Kirobbanó a formám!
Mikor el tudtam volna indulni futni, elkezdett esni, így inkább elmentem fodrászhoz, meg vettem két nagyon szép és akciós fülbevalót.
Volt 6 km futás és sok nyújtás, sokszorosa a korábbiaknak, amelyek nem nullák azért 🙂
Ma végre futottam is, már amennyiben futásként definiáljuk azt, amikor az ember futócipőben edzés céllal helyváltoztatást végez. Egy-két alkalommal buszhoz siető nyugdíjasok előztek le.
A héten annyit változtattam, hogy a megadott pulzusintervallumnak nem a felső részén igyekeztem végigcsinálni az edzést, mert kemény gyerek vagyok, hanem a közepén próbáltam maradni, mert okosabb akarok lenni, mint kemény 🙂
Hideg fuvallatot éreztem a gerincem mentén… túl sok szám túl rövid szövegben. Jesszus.
A szerelem erős kötés. De szőrszálakba ragadt Leukoplast a mellbimbón még erősebb. 🙂 #anőknemérthetik #pasidolog”
A szombati futás olyan volt, mint az uncsi szex: “csukjuk be a szemünket és essünk túl rajta”.
3 km környékén éreztem, hogy a vádlim feszül, de aztán ez elmúlt, mert nem vettem észre.
A táv oké volt mindig, a pulzus meg hümm.
A tavasz biztos jelei: a futáson frissítettem bogárral, és a hét közben már kurjongattak utánam a Szabi hídon ücsörgő/söröző brit turisták.
Csak 10k-t csináltam, mert vinni kellett a nyulakat oltásra. (Van adatbázisod a felmerült és az elfogadható kifogásokról?)
Nem tudom eldönteni, hogy a Polar szervizbe, vagy kardiológushoz kellene sürgősen ellátogatni.
A hülyeséget próbálom majd csökkenteni a jövőben, csak az elején általában jó ötletnek tűnik 🙂
Szerintem csapassuk, ütni kell a lovat, vagy húz, vagy megdöglik.
Full hátizsák is rajtam volt, Szilvi könyve egész jól beleállt a hátamba motivációnak 😀
Jól ment, de moziba mentünk, ezért le kellett rövidíteni.
A levezető legvégén megbotlottam, és úgy csináltam, mint Maradona ’86-ban, a belgák elleni második gólja után, biztos megvan, csak az üdvözült mosolya nélkül.” https://www.youtube.com/watch?v=0E9qCaoEgl8
A folyadék bevitelem nagy részét itt a kókusz, puncs és curacao tette ki. Gondolom az nem számít magas ásványi anyag tartalmú italnak. 🙂
Érzem én, hogy valószínűleg nem én leszek a legeredményesebb tanítványod, ezért igyekszem legalább az egyik legkedvesebb lenni.
Várom a következő hetet! (rettegve, de várom :D)
Nem panasznak szántam a beszámolómat, csak megemlékeztem a nehézségeimről.
Feladatos móka. Jól elvoltam:D Azt nem mondom, hogy vidám gyermeki mosollyal toltam a repülőket, mint kiskoromban a játék utasszállítót a játszószőnyegen, de csak megvolt.
Köszi a dicséretet 🙂 Viszont úgy tűnik, egyértelműen nem akarod, hogy Gizion legyek, csak nem akarod mondani, inkább megpróbálsz eltenni láb alól… Ez is egy módszer. 🙂 Majd kedden megírom mire mentél vele 😀
Küldj lécci egy picit brutálisabb hetet, hogy érezzem a törődést és felemeljem a seggem
Ha esetleg nem élném túl, majd szólok valakinek a családból, hogy értesítsen miért nem megy a beszámoló 🙂
40 perc erős lett belőle, mert hirtelen jött egy hegy. 🙂
Elmentünk egy vegán kínaiba, és ugyan vetettem keresztet, mielőtt megettem volna az ebédet, és végül is túléltem, de végig úgy éreztem futásnál, hogy az Alien most akar belőlem kiszabadulni.
Falmászás. awwwww kár, hogy elképesztően gyenge vagyok és még annál is jobban tériszonyom van
Gyűlöltem minden egyes lépést… cserébe a szenvedésekért egy fagyival enyhítettem az önsajnálatomon (3 gombóc, édes tölcsérben)
A futáson azon gondolkoztam elég sokat, hogy ez az út annyira király, hogy kellene ide félmaratont szervezni. A szponzorációs és marketing tervem valahol a 10 km körül már elég jól állt, a 14-re azt is kitaláltam, hogy az önkorit hogyan pitchelem. Szerencsére okos marketinges vagyok és piackutatással kezdtem a munkát – mint kiderült 20 éve van egy ilyen verseny 😀
Egy Speedcross olyan, mint a nagydarab ukrán haver. Ritkán van rá igazán szükség, de ha igen akkor marha jól jön.
Próbáltam a tempót fokozni és a pulzust csak arra használtam, hogy tudjam mikor is kellene elkezdenem aggódnom az életemért…nagy megkönnyebbülés volt, hogy túléltem.
Nem panaszképp mondom, igyekszem megcsinálni, ha szerinted fontos, csak rossz, hogy nem sikerül. Amúgy ilyenkor is élvezem azért a futást (a feladattól eltekintve), szóval ne zavartasd magad, frusztrálj csak nyugodtan, ha muszáj.
Az érzés amikor azt hitted végre pihenőhét jön, és reggel félálomban, mit sem sejtve kinyitod a levelet és egy nagyszopó hét vár.
Sikerült egy maxot futni, remélem nem gond, így a pihenőhét alatt.
Jól ereztem magam a futás közben, és a lépcsőn meghúzott bokám sem fájt, így ezt meg sem említeném.
150 alá nehezen ment vissza, de szerintem mostanában erősebb itthon a kávé. (Új gép).
Gondolom nem én vagyok az egyetlen, de folyamatosan beszélgetek veled magamban, sokszor jobb ha nem tudod, hogy mit 😉
Küldöm az összefoglalót, a végére már jól vagyok (spoiler)
Lassító-pulzus emelő körülmények a babakocsis futások során: piros lámpa, szembeszél, kekszet kérek, csokit kérek, csipcsipcsóka, inni kérek.
Unalmasan egyenletesen lement, mondanám, hogy meg se kottyant, de akkor meg vérszemet kapsz.
Próbáltam lépcsőzni, de valahol félúton megbotlottam, aztán jött a klasszikus mozdulatsor, amit az energiamegmaradás törvénye tesz kívülről nézve olyan viccessé. Végül nem szántottam fel arccal a lépcsőt, de megnéztem jó közelről. 🙂
A futózsák kb 70%-kal emeli azoknak a futóknak a számát, akik köszönnek futás közben (ennek mindig nagyon örülök!), és kb 100%-ra azoknak a nem futóknak a számát, akik úgy néznek rám mint egy ufóra, amikor futás után pl bevásárolok az ebédhez.
baratrunning.com 