A gyaloglás menő #sportkontroll
Mindenki futni szeretne, mert az olyan menő.
A probléma az, hogy a futás (sem) való mindenkinek.
Itt nem azokra gondolunk, akik ész nélkül, mindenfajta következetességet mellőzve, heti legalább ötször baromi intenzíven futnak: ők hamarosan valóban azt tapasztalhatják, hogy a futás rossz, megbetegít, sérülésveszélyes, borítja a hormonokat és így tovább.
(Nekik elsősorban arra lenne szükségük, hogy egy hozzáértő edző visszafogja őket, tervet adjon és a futás kötelező elemeit: bemelegítés, lenyújtás-hengerezés, egy kis erősítés – ezeket ne hagyják ki.)
.
Inkább azokra gondolunk, akiknek ellenjavallt a futás (vagy legalábbis problémás):
– a vázizomzata nem elég edzett ahhoz, hogy a csigolyái el tudják viselni a becsapódáskor jelentkező többletterhelést
– nagyobb súlyfeleslege van (legalább 15-20 kg)
– gerincproblémákkal, ízületi problémákkal küzd
– nemrég szült (hetekkel-hónapokkal ezelőtt)
– vagy inkontinencia keseríti meg a mindennapjait
Még a kezdő futók edzésterve is úgy szokott kezdődni, hogy „1 perc gyaloglás – 1 perc kocogás”. A tempós gyaloglás is beillik a kardiózásba, ha tartod a sebességet, figyelsz a technikára, a rendszerességre és a távokra. Meglepődnél, hogy ezzel is milyen sok energiát tudsz elégetni egy hét alatt.
Itt a tavasz, a termek úgyis zárva vannak: próbáld ki!
