ultrafutás
Belus Fruzsi – UTH után
Egy héttel az UTH után volt időm egy kicsit “megpihenni”, és már megy is tovább a szekér néhány fontosabb nyomvonal mentén. 🙂 Ebből az egyik a 3 hét múlva, június 11-én megrendezendő Bükk Hegyi Maraton, ami nekem nagyon a szívem csücske. Általában a maratoni távon nem sok lány szokott indulni, de nem is ezért szeretjük. A verseny családias jellege miatt járunk már vissza 5-6 éve valamilyen családi felállásban (volt hogy csak félmaratont futottam, de emellett kétszer indultam maratoni távon, anyu futott már minimaratont, de félmaratonokat is, Tomi főleg a maratoni távra voksolt). Szóval ilyen-olyan formában, de a családból általában valaki mindig megy. Én kétszer nem voltam, mivel akkor épp mind a kétszer nagyon terhes voltam. De idén mind a hárman ott leszünk, plusz Apa lesz a sofőr és a lelkes sportmenedzser, szóval ez amolyan családi kirándulás lesz. Az igazat megvallva gőzöm sincs, hogy mikor ültünk utoljára négyen egy autóban. 😀 Nekem a célom az lesz, hogy jó erőbeosztással, egyenletesen kifussam magam, ergo hogy a végére azt érezzem, hogy ennyi, több nem ment volna. Kíváncsi leszek! Tominak a célja meg az lesz, hogy megverjen engem maratoni távon (kösd fel a technikait tesó), anyu pedig a szintidős félmaratont célozza majd meg. A 30 fokos meleg borítékolható, és még örülünk majd, ha csak annyi lesz. Na de addig még vár rám egy óravásárlás, ami azért is nehéz ügy, mert egyelőre gőzöm sincs milyet vegyek, tehát feltehetőleg a versenyre pulzuspántom is lesz megint, ami úgy érzem pillanatnyilag egy must have kategória.

Nyáron “csak” edzeni szeretnék, befutni az összes kis ösvényt a Budai hegyekben, ahol még nem voltam, egyébként az összes szabadidőm a családé lesz. Pláne hogy ez lesz az utolsó itthon töltött, főállású-anyukás nyarunk, ezért szeretném kihasználni maximálisan. Októbertől már újra dolgozni fogok, így nem megyek semmilyen versenyre a nyáron. És most jön az érdekes rész: neveztem az október elején megrendezésre kerülő Spar maratonra (!), avagy egy terepfutó alkalmi egyéjszakása a síkkal.
Szegény Gabi, feladom a leckét, ezekkel a célversenyekkel…:-) És már a felkészülés is érdekesnek ígérkezik, mivel a lakhelyünkön nem igazán van sík.
Belus Fruzsi – UTH55 beszámoló
Az idei félév célversenye az Ultra Trail Hungary 55 km-es (UTH55) távjára esett. És hogy miért? Szerettem a verseny “elődjének” számító Terep50-et, amelyet az évnek mindig ebben a szakában rendeztek, és amelyen korábban már kétszer részt is vettem. Több ismerősömtől is hallottam, hogy az UTH rendesen fel lett turbózva, szuper a szervezés minden tekintetben, csak úgy, mint a korábbi Terep100/50 versenyeken, így nem volt kérdés, hogy erre most menni kell. Tavaly ilyenkor már a várandósságom vége felé jártam, brutális nagy pocakkal a neten nyomon követve izgultam a terepfutókért arra gondolván, hogy egy év múlva talán már én is megint köztük küzdök.
Felkészülés
Tavaly november óta Barát Gabi edzéstervei és iránymutatása alapján igyekszem a kondimon javítani. Az előírt edzéseket szorgalmasan megcsináltam, a maximális kivitelezésre törekedtem, a jelszó se több, se kevesebb. Néha vegyítettem a futást egy kis erősítéssel (főként törzsizomra koncentrálva), de beficcent egy kis body-art is az elmúlt hónapokban. A nyújtással töltött heti időkeretet is megnyújtottam, amelynek a későbbiekben rengeteg pozitív hatása mutatkozott. Alapvetően átlagosan 60 km körüli heteket csináltam 1500 méteres pozitív szintemelkedéssel, de ez csak egy hozzávetőleges átlagos érték. Januárban eltörtem a lábujjam, így 3 hét kényszerpihenőre lettem kárhoztatva, ez okozott némi törést a felkészülésben, de utána viszonylag gyorsan felvettük újra a fonalat, és ment minden a maga útján. Február közepétől sok volt a terep, előtte főleg szintes aszfalt. A szülés után rajtam maradt 12 kg súlytöbbletből 10 kg-t ledolgoztam, sajnos maradt még 2 kg, ami makacsul ragaszkodik hozzám, de majd velük is jól elbánok. A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásra törekedtem a felkészülés során, de azért ezen még van mit javítani persze. A vashiányommal pedig még lehetne valamit kezdeni (már rajta vagyok). A regeneráció szempontjából a megfelelő mennyiségű alvás kulcsfontosságú lenne, ebből az elmúlt két hónapban megint többet kaptam, hála annak hogy a kis 10 hónaposom elkezdte átaludni az éjszakákat. Érdekes módon most épp a 2 és fél évesem kel fel óraműpontossággal este 11 és fél 12 körül…
Ahogy közeledett a nagy nap, alapvetően egyre jobb formában éreztem magam. Megcsináltam az előírt hosszúkat, terepen futva, volt két 40 km-es edzésem, az egyik a Vértes Terepmaraton március végén, a másik pedig egy magányos edzőfutás itt a Budai hegyekben. A részidők is jók voltak, érzésre is teljesen rendben-levőknek látszottak. Egyszóval úgy gondoltam, hogy képes lehetek arra, hogy fussak egy jó időt az UTH 55-ön. Egy valamire nem voltam felkészülve…
A verseny
A verseny előtt közvetlenül egy hétig esett eső. Az igazat megvallva tudtam, hogy nagy lesz a sár, és úgy gondoltam, hogy felkészültem a rám váró legrosszabbra, nagyot koppantam a verseny közben. A Garmin órámról a verseny hetében leszakadt a szíj, a pulzuspántom a verseny előtt 3 héttel megadta magát. A pulzuspánttal nem törődtem, mert óravásárlás előtt állok, és lehet hogy márkát váltok, így úgy voltam vele, hogy a verseny közben az érzéseimre hagyatkozok majd, amit meg is tanultam figyelni a korábbiakban. A futóórámat megragasztották kétkomponensű ragasztóval, de mivel aggódtam, hogy nem fogja bírni a versennyel járó strapát, ezért anyukám kölcsönadta az ő ugyanilyen 310XT-jét, így abban futhattam.
Hétvégén hasítunk!
Hétvégi versenyzők
Mátrabérc
– Koren Miklós
– Kerékgyártó Péter
Muzsla
– Kiszely Éva
– Demeter Balázs
– László Valéria
Szt Márton Maraton, Pannonhalma, 11,2 km
– László Zoltán
Frankfurt, 15 km
– Hupka Erika
Vivicittá 10 km
elsőbálos futóversenyzők:-)
– Ötvös Diána
– Honi Katalin
– Koncz Tamás
>>> nektek dupla hajrá!
gyakorlottabbak
– Palyik Andrea
– Fenyvesi Tímea
– Sáringe Zoltán
– Tamási Krisztián
Vivicittá félmaraton
– Makra Vivien
– Mocsáry Gabriella
– Erény Tamás
– Petneházi Ildikó
– Ficzere Julianna
– Sári Erna
– Kulcsár Judit
– Farkas László Lupus, 2 órás iramfutó
Hajrá!