Vivicittá

2016 évzárás – 2017 évnyitás/5

Posted on Updated on

Honi Kati (‘OniK)

szarado-futoscuccokHálás vagyok. Mert a rengeteg megterhelő dolog ellenére rengeteget kaptam idén is az élettől és a Gizionoktól.
1000 km-t futottam – tavaly 233 kilit (igaz, hogy áprilisban kezdtem csak futni).
Lefutottam életem első versenyét, 10K Vivicittá városNéZőt  🙂 és lefutottam a félmaratont is.
Már úgy tervezek utazást, hogy lehessen futni és nem merem kiszámolni, hogy mennyit költöttem a futással kapcsolatos dolgokra.

 

Ezeket kaptam tőletek:
– gyógytornavideót perceken belül, mikor fájt a lábam
– hosszú futások alatt életbölcsességeket és lelkizést
– pzs nélküli orrfújást (oké, ez még nem megy…)
– UB-fertőzést
– szánhúzókutyát
– derült égből kedves érdeklődő üzenetet pontosan akkor, amikor a legnagyobb szarban voltam
– nyulat
– trail-futás kedvet
– éjszakai ölelést tábor alatt  🙂

Viszlát 2016 – helló 2017!

kati

This entry was posted in beszámoló and tagged , , , .

Hétvégén hasítunk!

Posted on Updated on

Hétvégi versenyzők
mbtrail_szintMátrabérc
– Koren Miklós
– Kerékgyártó Péter
Muzsla
– Kiszely Éva
– Demeter Balázs
– László Valéria

 

Szt Márton Maraton, Pannonhalma, 11,2 km
– László Zoltán
Frankfurt, 15 km
– Hupka Erika
Vivicittá 10 kmvivi érem
elsőbálos futóversenyzők:-)
– Ötvös Diána
– Honi Katalin
– Koncz Tamás
>>> nektek dupla hajrá!
gyakorlottabbak
– Palyik Andrea
– Fenyvesi Tímea
– Sáringe Zoltán
– Tamási Krisztián
Vivicittá félmaraton
– Makra Vivien
– Mocsáry Gabriella
– Erény Tamás
– Petneházi Ildikó
– Ficzere Julianna
– Sári Erna
– Kulcsár Judit
– Farkas László Lupus, 2 órás iramfutó

Hajrá!

This entry was posted in beharangozó and tagged , , , , , , , .

Kapus a futópályán

Posted on Updated on

Réffy Balázs Vivicittá beszámolója

img-048096bc

Azt gondolnánk, ahol kapus van, ott csapat is van; ha csapat van, akkor csapatjátéknak is kell lenni. Játék, összetartás, habostorta, móka. Aztán kiderül, hogy fityfenét. Kapsz egy gólt, és rögtön hátat fordítanak neked. Gondolatban vagy valóságosan kiköpnek, és indulnak középkezdéshez. Így megy.

Azt is gondolnánk, hogy futni meg kifejezetten magányos biznisz. Aztán kiderül, hogy távolról sem. Azon kapod magad, hogy basszuszkulcs, mi ez, lázas lettem, rám jött a szívdobogás, elkaptam valamit, pedig utálok futni, mindig is utáltam (lazán kapcsolódik: miért lettem kapus), de nézzenek oda, hirtelen futok én is, meg fut ő is a másik szobából, aztán egyre többet és egyre többen, és mindig erről beszélünk, nézzük, mit és mennyit futott a haver, aztán benevezel egy versenyre, és veled együtt (mondom együtt), ott szuszog, liheg, hörög tízezer másik arc. Jópofa. Mind egy irányba néz, és kb. mind ugyanazt akarja. Mint egy csapat.

Én bő egy éve futok. Nyögvenyelős 6 km-ek után nagy ünnep volt az első 10-es, meg az első 21 csak úgy. Aztán tavaly a Wizzair-félmaraton, amitől úgy megszédültem, hogy hirtelen ötlettel még a Spar-maratonra is beneveztem. Erről lepattantam, de legalább maradt izgalom bőven idénre is.

Tovább a Kapusblogra

This entry was posted in beszámoló and tagged , , .