félmaraton

Kormány Alexandra – 2015

Posted on Updated on

Hogy őszinte legyek, év elején még fogalmam sem volt, hogy a gizionokat eszik vagy isszák! 😉

kormány_szandraAz előzmények röviden: januárban egy gyönyörűséges kisbaba megszületése, határtalan boldogság, utána ijedtség, újra kórház, két műtét, egy újraélesztés… mármint nekem (hála Istennek a babával minden ok). Azt mondták, örüljek, hogy sportoltam, ki tudja, hogy ilyen vészhelyzetben min múlik, hogy a szív bírja-e a terhelést… akkor döntöttem el, hogy én idén még félmaratont fogok futni (korábban is futottam, de max. 10 km-es távokat).

Tavasszal kezdtem újra edzeni, a kisbaba mellett leginkább futógépen. Októberben neveztem be életem első versenyére, félmaratonra. 14 km-ig király volt, utána már kezdődött a szenvedés, az utolsó 5 km-en legszívesebben bőgtem volna. De muszáj volt végigcsinálni, egyrészt, mert megígértem magamnak, másrészt mert a célvonalnál várt a férjem és a 4 éves kisfiam. Aztán egy nagy pofon: a cél előtt pár méterrel fekete zsák. Valaki rosszul lett a befutón, már nem tudták újraéleszteni.

A verseny után még napokig le voltam sokkolva és azon gondolkodtam, érdemes-e tovább csinálni, vagy keressek magamnak valami más hobbit. De egy hét elteltével már nagyon hiányzott a futás. Elkezdtem bújni a netet, olvastam mindenféle módszerről, pulzuskontrollról, stb. … aztán túl sok volt az ellentmondó információ és bekavarodtam. Ekkor jött a jó öreg google: “online edzésterv futóknak”… Innen már egyenes út vezetett a futanetre, onnan pedig Gabihoz. Kicsit hezitáltam, mielőtt írtam neki, hiszen hogy jövök én ahhoz, hogy futóedzőm legyen, amikor sohasem futottam versenyszerűen és ráadásul most is leginkább itthon van rá lehetőségem. Lehet, hogy szóba sem áll velem… de szóba állt, és nem nevetett ki… sőt, új célt kerestünk együtt és most újra félmaratonra készülök 😉 Felhagytam a korábbi, monoton – mindig ugyanaz a táv, ugyanannyi idő alatt – edzésekkel, kimozdultam a komfortzónámból és alig várom keddenként az új edzéstervet.

Remélem, ezt az évet is gizionként zárom majd, sok megtett kilométerrel és egy szépemlékű félmaratonnal! BUÉK és jó futást mindenkinek!

Ákos – Azt hittem a bab is hús – Wizz Air Félmaraton beszámoló

Posted on Updated on

172_klasszikus_babfozelek_Ha tavasszal a Vivicittán ment az 1:29:02 már az első Gabival közös hét végén, akkor miért ne merjek 1:28-at tervezni, ugye? Minden hétvégére PéBét nekem ide!!
Meg is írtam a coach-nak, írta is vissza, hogy vasárnapi feladatként “repülés a PB-ért”, pedig ő már szerintem akkor tudta, csak nem akarta letörni a lelkesedésem.

Pedig olyan egyszerűnek tűnt.
Beállítottam az órámon a Virtual Partnert 4:10-es ezrekre. A héten Gergő írta is nekem, hogy ő is pont ilyet akar, na tessék, már nyúl is van.
A kivitelezés is működött az elején. Beálltunk az 1:30-as iramfutók elé “2 percre”:-)
Innen azért már követtünk el hibákat. Első kili 3:58, jóvanna, nehéz belőni, sok az előzgetés, nem érezzük még. (avg 157, max 172)
A második már legalább egyenes az Andrássyn. 4:01, avg 172, max 176. Na, legalább a perc már stimmel, meg a másodperc számjegyei is, csak meg kell cserélni. Gergő itt már távolodott, de én okosan nem mentem vele, majd ő jól elfutja, hehehe. (1:24:20…)
Harmadik 4:14, avg 173, max 176, kicsit lassú, de legalább a pulzus már nem megy feljebb.
Negyedik 4:11, avg 175, max 179, nem a fenét.
Ötödik 4:16, avg 177, max 181, nabasszus, kezd visszaütni a gyors kezdés.
Hatodik 4:16, 177-181, copy-paste.
Hetedik mozgalmas. Közgáz előtt macskakő, majd a Szabadság híd emelkedője és még az 1:30-as iramfutók is beértek, totális megsemmisülés. Elsődleges terv sutba dobva, bé terv, legalább <1:30, hozzá tempó 4:24, avg 179, max 182.
Nyolcadik tempója velük 4:13, de a pulzuson is kellett csavarni hozzá, avg 181 max 185.
Kilencedik dettó.
Tizedik 4:17, max 181, max 187. Mindenáron akartam tartani a tempót az iramfutókkal, de amikor 187-es pulzus kellett ehhez és még csak 10-nél voltunk, na akkor lemondtam a B tervről is.

A második 11 km innentől ‘saját tempóban’ (az a gyaloglás lett volna). Átlagpulzus 182 körül, a max 188 illetve a célegyenesben 189. Szóval nem mondhatom, hogy nem ‘törekedtem’. A fordítóban rá is mértem az irammenőkre, 40 mp-re voltak kb 14,5 km-nél. Azt mondjuk 6 km-en behozni elég esélytelen, ha ők mennek 4:15-öt nekem meg mondjuk 4:08-at kellene, miközben 4:20 körül haladok.
Egyre inkább fogyott a kraft, gondoltam majd 19-nél nyitom a hosszú hajrát, de kb. úgy kaptam csak levegőt, mintha gyomorszájon vágtak volna. Végülis a 4:19-es tempó az elég jó gyorsulás az előző 4:29-hez képest (Westend melletti kanyargás)
Aztán az utolsóba majdnem teljesen belerogytam, 4:31, a resztli 100 méter meg 4:13 (előzetesen gondoltam majd megküldöm 4-en belül), hozzá avg 186, max 189.
Célvonal, 1:31:34, Tapír meg Gabi már 4 percre várnak, a kis optimisták.Mondtam nekik, hogy bocs, elég sokat késtem:-)

Összevetve az 1:29-es Vivicittával, ahol avg 176, max 188 volt, gyakorlatilag keményebben toltam, most 179+189 volt az intenzitás.

Szerencsére ismét bebizonyosodott, hogy továbbra sem gép vagyok, hanem ember, valószínűleg a múlt heti 5 órás féltáv még ott motoszkál valahol. (szerk: nem mondod!:-))

Mondjuk a taktika az nem volt túl jó, inkább az iramfutókkal kellett volna kezdeni és pár kili után gyorsítani, ha megy (valószínűleg nem ment volna).

Gabi azzal vigasztalt, hogy a maratonra pont beépül. (szerk: be fog:-)

Battery Low – Erényi Tamás Wizz Air Félmaraton beszámoló

Posted on Updated on

Battery Low – Ezt az üzenetet láttam az órámon amikor el akartam indítani a rajtnál. A pulzuskontollnak és az iramkövetésnek ezzel lőttek, érzésre kellett futni. A telefon ugyan nálam volt, Runtastic is futott rajta, de azt azért mégse fogom nézegetni:-) jó helyen van az a zsebemben. Így hát maradt a megfelelő tempójú futók követése, néha bolyvezetés. Közben pedig saccolgatni kellett, hogy az ismeretlen tempót (saccra 4:30-4:40között) vajon bírom-e majd végig. Ezen keveset agyaltam, futottam ahogy tudtam, lesz ami lesz.
Különösebb időterv nem volt, csak annyi hogy 1:40-en belül legyen. Az álomterv 1:35 de erre azért nem jogosítottak fel az edzéseredmények. Ezért hívják álomtervnek. 10-ig kifejezetten jól ment, 11-nél lemaradtam a szuper bolyomról, de hamar lett másik, 18-ig küzdeni kellett, szerintem nem is maradtam el sokkal a korábbi tempótól, az utolsó 3 km már fogcsikorgatós volt.

low-battery

A célórát messziről látva még volt esély az 1:40-en belüli időre. A célban legszívesebben lefeküdtem volna, egy szanitéc ki is szúrt, de mire odaért már újra emberi külsőt öltöttem. Kellett még tíz perc séta mire magamhoz tértem, eddigre kaptam meg a célidő sms-t is: 1:39:39 . Szuper, nagyon megdolgoztam érte.

Az előbb néztem a részidőket, ha a 10 km bruttó idő, akkor az első tízes 45:07 volt, szóval mégis megpróbáltam az 1:35-öt. Jobb hogy nem láttam a pulzust.
Hazafelé 2 megálló után le kellett szállnom a buszról, mert forgott velem a világ. Battery low.