felkészülés
#roadtosydney Június 1. – Beszéljetek róla, írjátok le!
56 lettem én, meglepetés e költemény…
A múlt heti összegzés szép számokat hozott: 254 perc erősítés és 478 perc gyaloglás+bringa
Azért a tegnapi 70+ perces gyaloglást a térdem már megérezte, ezen a héten hétköznap visszaveszek kicsit és csak hétvégén fogok emelni rajta.
Alakul a majdani heti struktúra: a hosszúak értelemszerűen majd hétvégére esnek, abból is a szombat, ami jobban adja magát, a hétfő pedig biztosan pihenőnap lesz, mert a BSI+Gizionok aznap nagyon nagy volumen, nem fér mellé más. A gyógytorna kivétel, az kell, hogy menjen midennap.
Beszéljetek róla, írjátok le!
Nem gondoltam, hogy egy eldugott kis bejegyzés (jobban mondva kettő) ekkora visszhangot kap.
Menopauzás megélésekkel, problémákkal teli leveleket kaptam, sokan most fogalmazták meg először ezeket.
A másik téma, a – hú mi legyen ennek a neve, mondjuk úgy, hogy – daganatos betegségekkel kapcsolatos tapasztalatok.
Miért tartjátok magatokban? Miért engeditek, hogy felemésszen? Mindenki egyedül próbál túlélni, ahelyett, hogy ventillálna, és legalább azt látná, hogy ezzel nincs egyedül. Hogy nem kell megadni magunkat. Ez nem egy szégyen, amit takargatni kell, csak egy állapotjelentés a világnak, helló, ebben vagyok most, segítsetek, vagy legalább hallgassatok meg.
Szóval beszéljetek róla, írjátok le, de tényleg.
Hogy a versenyről is essen szó, még ha áttételesen is 🙂
A futóközösség a Bondi elnevezést a HOKA miatt ismeri és -bondi-nak ejtjük.
Na de a sydney-i Bondi ejtése -bondáj-
A Bondi Beach kb. egy kilométer hosszú, egész évben szörfözhető, és az év háromnegyedében strandolható (a maradék egynegyedben is, csak akkor elég hüvi van hozzá).
A strand a vízimentők felügyelete mellett működik, folyamatosan figyelve a szelet, hullámokat, hogy mikor melyik strandrész fürödhető.
Látványos a sziklaparti panoráma a Csendes-óceánra.
Itt lesz a rajt.
Ezt a képet akkor lőttük, amikor legutóbb jártunk Sydney-ben:
#roadtosydney Május 30. – Tervek
A tegnap történtek után sikerült 12!!!! órát aludnom, legalább a paraszimpatikus idegrendszerem jól teljesít 🙂
Balázs betervezett valamit júliusra, kérdezte mi legyen vele, megvárjuk-e a biopszia eredményét, vagy törölje, vagy…
Hát az legyen, hogy marad minden terv szerint, mert bármi is jön, az nem lehet, hogy az ember csak úgy ücsörög a kanapén, azt’ várja az armageddont.
Gyorsan számba is vettem csak a közeljövő terveit.
– Júniusban minden csütörtökön lépcsőzős edzést tartok (erre jöhet bárki: 1022, Budapest, Rét. u. 3. 17:50)
– Jövő csütörtökön tartok egy kis előadást a Telekomnak
– Június 13. UTBT – Tokaj (nyilván a Hímesudvar meglátogatásával)
– 20-án Mentáltréninget tartok (van még hely, részletek)
– Júliusban Gizion edzőtábor
– Augusztus elején családi szepességi vártúra
– Augusztus végén az egyik gyerek költöztetése Dániába, ahol kezdi majd az egyetemet
– Szeptemberben kezdődik a suli (SOTE, Mentálhig. Int., Aktív öregedés), ami egy évet fog igénybe venni
– Szeptember végén Spartathlon, ahol Roni fut, én pedig az egyik kísérője leszek
– Október Sydney
– November 7., P85, ahová bejelentkeztem önkéntesnek
– December közepe felé Gizion parti
– Karácsony után-januárban pedig elutazunk valahová 3-4 hétre letesztelni, hogy a tervezett távmunka tud-e működni, és végre nyakunkba vehetjük-e a világot. A mediterrán részen gondolkodunk, élhető város, normál helyi hétköznapi és kulturális élettel. Ha van öteleted ne habozz megosztani!
– Ja, és mivel ezt a blogot halogattam a térdműtét óta, így sebtiben megcsináltam, és a mai nappal utol is értem magam. Innentől azért nem lesz ilyen feszített a tempó 🙂
A sport a tegnapi nullás zárás után ismét tarolt:
– 70 p gyaloglás (podcast ajánló: Az élet meg minden – Lassányi Gábor: Kísérő a sivatagban)
– 53 p erősítés
– 35 p bringa (film ajánló: Hölgyeké az elsőbbség)
#roadtosydney Május 29. – Feketeleves
Végre eljött a vizsgálatok utolsó napja.
A BMC-ben találtam időpontot egyazon napon belül csontsűrűség mérésre (17.000 Ft) és mammográfiára. A mammográfia mellé természetesen mellulltrahang is dukál, így lesz a szépneve: komplex emlődiagnosztika (47.500 Ft)
A reggelre szánt erősítés elmaradt, inkább aludtam plusz egy órát, gondoltam majd bepótolom délután.
Csontsűrűség mérésen egy kétségbeejtően fiatal srác foglalkozott velem. Annyira ritkán vagyok beteg és kell mennem dokihoz a kötelező szűréseken kívül, hogy nekem az orvosok mindig nénik és bácsik voltak eddig. Gyorsan ki is nyomtatták a leletet, kb minden rendben, megelőző jelleggel szedjek D és K2 vitamint.
Az újabb kör már a mammográfia, a hatalmas gép, amit ide-oda lehet állítani, épp milyen szögből, és mélységében kívánják a felvételt. Rutinosan álltam “bele”, hiszen járok minden évben a családi előzmények és az IVF hajlamosító természete miatt.
Kis várakozás után irány az ultrahang, majd az a csend, amit nem szeretsz. Hümmögés, majd megint csend. Majd visszakéri a mammográfia felvételeket a doktornő, hasonlítgat, hümmög. Eddigre eléggé levert a víz.
A lényeg, hogy a mammográfián semmi nem látszik, tapintásra semmit nem érezni, az UH mégis mutatja. Egy éve nem volt még ott semmi, most van, 2 centi. Kellene egy gyors 1-2 héten belüli biopszia. Kedvem lenne szólni, hogy valami tévedés lehet, én csak egy kis ösztrogén pótlás miatt jöttem, ilyen vastagtűs biopsziáról kurvára nem volt szó.
A terv az volt, hogy onnan hazagyalogolok letudva a napi penzumot, amit el is kezdtem, de egy megálló után felszálltam a villamosra. Csak hatalmas ürességet éreztem, fulladoztam, és valahogy hazabotorkáltam.
Elkezdtem telefonálni: Kapás utcában július végi időpontot lehetett kapni, a SOTE-ra pedig még kb 1000-nyi papírt kellene beszerezni, ami után egyáltalán szóba állnak velem.
Így marad ez is magánúton, sok-sok ár összehasonlítása után vissza a BMC-be és jövő pénteken meglesz ez is. (99.000 Ft)
Azért az, hogy ezt nem lehet gyorsan intézni az állami egészségügyben sok kérdést vet fel. Most a biopsziáig jó vagyok, de ha tovább kell mennem ezen a vonalon, ott már csak az állami jöhet szóba. Én egyáltalán nem vagyok képben ennek a működésével, elképzelésem sincs, hogy lehet egyáltalán eljutni a megfelelő helyekre. Ha van ötlet, tapasztalat, szívesen fogadom!
Elkövettem egy hatalmas hibát, a fb-on beléptem a mellrákos csoportba, ahonnan egy óra után fejvesztve elmenekültem, mert éreztem, hogy percről-percre egyre inkább betegség tudatom lesz.
Délutánra elfogyott miden erőm, kibőgtem magam, majd lefeküdtem aludni.
A munka, az E-edzéstervek kiküldése éjszakára maradt, a #roadtosydney pedig a délelőtti nyúlfarknyi 600 m-en kívül semmit nem tudott felmutatni.
Viszont az alvás nagyon jót tett, más színben látom a világot, sikerült lepakolni a sötét gondolatokat. Nincs az isten, ami engem megállít abban, hogy ezt a 80 kilit megcsináljam, és azon túl is kurva sok tervem van.
baratrunning.com 