Április 18-19 – hétvégi termés
A Vivicittá második napján a Gizionok minden versenyszámban rajthoz álltak, természetesen eltérő célokkal.
Hullottak az egyéni csúcsok félmaratonon – Réffy Balázs, Palyik Andi, Sári Nóra- és reméljük, hogy sokakat sikerült Szabó-Pénzes Gábor (aka Larzen) 2 órás iramfutónk segítségével az áhított álomidőn belülre terelni. A 21 kilométeres távon hosszabb kihagyás után ismét célba ért Makra Vivien (akinek 14 éves fia, Medárd is lefutotta élete első félmaratonját!) és Fenyvessy Gábor, akiknek ezúttal a táv teljesítése volt a cél.
Fotó: BSI/Zákány Gergő
10 kilométeren is sikerült szuper eredményeket elérni; Kulcsár Judit és Nicol egy klassz odalépős versennyel kezdték a szezont, Németh Laci pedig első ilyen távú versenyét teljesítette. Itt sem hagytuk a mezőnyt Gizionos iramfutók nélkül, Evetovics-Balla Hanka és Evetovics Milán diktálták a tempót az egy órán belül finiselni vágyóknak.
A 7 kilométeres távon Fenyvesi Timi futott szép időt, Sáringer Zoli pedig egy DK-s társát kísérte, hogy biztosan célba érjen.
A dolgozó szekciót is erősítették a Gizionok; Pálfi Livi és Kovács Ágota a marketing/dekor csapatban, Bitay Tita az információs sátorban, Mohilla Tamás pedig az élő közvetítésben vállalt nélkülözhetetlen szerepet.
A hétvége terepfutó eseményei sem maradhattak Gizionok nélkül.
Sally a Muzsla Trailen (27 km, 1130m D+) szigorú pulzuskontroll mellett 3:35 alatt ért célba.
Kerékgyártó Peti a Mátrabérc Trailen (54 km, 2800m D+) 7:23-at futott.
Hegedűs Ákost a végére hagytam, mert vele a Vivicittá előtt egy héttel kezdtünk dolgozni, tehát az eredményéhez, mint edző, nem sokat raktam eddig hozzá.
1:29:02-es egyéni csúcs és egy (számomra szívet melengető) vélemény tőle:
Mi lett volna Gabi nélkül – az elmúlt évek tapasztalatai alapján:
– magamtól nem edzettem volna a hét hat napján
– a kevesebb alkalommal hosszabbakat edzettem volna
– viszont alacsonyabb intenzitáson
– nem futottam volna hét közben versenytempóban
– nem futottam volna fél óra átmozgatást előző nap
– nem melegítettem volna be normálisan
– még az is lehet, hogy szombaton elcsábultam volna Gerecse 50-re.
Szóval jó volt ez így, kell valaki, aki megmondja…
És most következik a megérdemelt pihenés!
