Extreme Tarcal-Tokaj Kör – Palásti Péter, beszámoló

Posted on január 18, 2022

Pénteken szépen előkészültem a versenyre, semmi kapkodást nem szerettem volna.
Tudtam, hogy elég nagy jam várható a rajtban, rengeteg nevező (több mint 150, csak a 21 km-re), ezért jó korán keltem szombaton. Háromnegyed órával a rajt előtt leparkoltam, nyugodtan vártam az indulást, egyedül az cseszett fel, hogy a fél literes kulacsot elég nehezen gyömöszöltem be az övbe, de végül csak összejött. 

A rajt utáni első 3,5 kili masszív emelkedés, közel 400 szinttel. Szépen libasorba rendeződtünk, vitt volna jobban, gyorsabban a lábam, de képtelenség volt előzni. Ezzel aztán megbékéltem, mert közvetlenül mögöttem Németh Luca és nevezetes apukája jött. Csabi rendszeresen instruálta, abból én is profitáltam, ha mást nem annyit, hogy nem futottam el az elejét. A hegytetőtől aztán már a sokat taposott piroson jöttünk lefelé, itt bátrabban mentem, sokat számított, hogy minden lépést ismertem.
A pirosról letérve a Lencsés patak völgye felé tartó utat is megfutottuk a múlt héten, így azt is meg tudtam tolni, bár soha nem lesz kedvencem a beton vízelvezetőkön lefelé döngetés. Valószínűleg ehhez túl magas vagyok, csak arra nem bírok rájönni a Csombók Csabi hogy csinálja! 🙂
Leérkezve a tokaji vasútállomásra, egyből elindultunk újra felfelé, masszív mászás volt a Tehéntánc-tetőig, itt két srácot utolértem, és közvetlenül a piros jelzés előtt (ez visz le a temetőhöz, és a város központjába) megelőztem őket, nagyon bíztam benne, hogy a jól ismert, de nagyon technikás lejtőn úgyis gyorsabb vagyok, viszont előzni nem nagyon lenne lehetőség. Jó döntés volt, és miután leértünk a városba tudtam növelni is az előnyt hozzájuk képest. Egyébként fogalmam se volt, hogy a versenyben vagy az időben hol állok, csak azt néztem, hogy nálam öregebbnek látszó palik azért ne előzzenek 🙂 Volt egy-kettő aki annak tűnt, de gyorsan tisztáztuk a korosztály helyzetünket. Csipit kivéve, de róla később.

A városból kiérve olyan dízeles módra váltottam (egyenletes fordulatot vettem), és kifejezetten arra figyeltem, hogy minden emelkedőt megfussak, mert úgy tűnt, hogy ezzel nagyon leszakítottam a mögöttem lihegőket. Majdnem így is lett, Németh Csabi viszont úgy ment el mellettem, hogy csak kb. egy percig láttam még magam előtt. Persze ő UFO. A Degenfeld birtok feletti kis kápolnát meglátva, viszont két szép és gyors kili után értem le Tarcalra. Ekkor tűnt fel mögöttem Csipi, és az Áldó Krisztus felé vezető mászós részen lehagyott. Azt hittem Ő is korosztályombéli, de nem tudtam vele menni. Szerintem kb. akkorra melegedhetett be, mint amikorra mi ki, mert nagyon elemében ment felfelé.
A Krisztus szobortól már csak nagyon kevés volt a célig, egy gyors lefelé szakasz, ahol a pulzusmérő a hasamra ereszkedett, neki is elege lett. 
Szerintem összességében közel maxon mentem, bár az, hogy most így vasárnap este nem érzek szemernyi izomlázat se, már elbizonytalanít ebben. Ha viszont tényszerűen nézzük, korosztályban csak Németh Csabi vert meg, javítottam a 2019-es időmön közel két percet, és a táv is hosszabb volt pár száz méterrel. Cseppet sem vagyok elégedetlen, fülig ért a szám és különösen akkor, mikor megtudtam, hogy a Csabik milyen remekül mentek!!! Inspiráló kis csapatba kerültem, ezt már mondtam, tudom 🙂 
Utána még persze bandáztunk, jól megtapsoltuk egymást, teljes volt az öröm, mindenki a pódiumon állt!
Ez volt a verseny: https://www.strava.com/activities/6489925888

Az esemény honlapja

Eredmények

Gizionok a versenyen:
5. Ifj Csombók Csaba 1:57:22, kat. 3.
10. Antal Csaba 2:05:43, kat. 1.
19. Palásti Péter 2:14:31, kat. 2.
48. Szabó Sándor 2:36:32, kat. 16.