(nincs cím)

Hungária Kupa, tájfutás – Koren Miklós beszámoló

Posted on 2021.07.07.

Hungária Kupa 4 napja. Első nap középtáv a Gaja-szurdok fölött. Pontosan mentem, jó útvonalakon, csak lassan. Gyakorolni kell a köves aljnövényzetben való futást. Második nap sprint. Diszkóztam, mert kihagytam a 13-as pontot. A labirintusos eleje után (ami egyébként is szarul ment) a 12-ről terveztem az átmenetet, kerestem, hol tudok átkelni a letiltott részen. Szép egyenes vonalat láttam a 14-esig, megterveztem az átmenetet oda. Innen már hiába futkorásztam. Harmadik nap hosszútáv. Jól ment, én szerettem a futós részeket. Negyedik napot kihagytam, kis biciklizés, sok evés és alvás. Ötödik napon rövidített hosszútáv, ez eléggé hasonló volt a harmadik naphoz. Domborzat és növényzet alapján jól lehetett tájékozódni, itt 1-2 útvonalválasztás is volt. Szerettem a napos tisztáson futásokat, még felfelé is. Frissítés jól ment, 0,5l szénhidrátos víz elfogyott. A hosszú távokon nem volt komolyabb hibám, csak jobban kell tolni. Középtávon a hegyoldalban harántolást jó lenne még gyakorolni. Sprinten pedig a labirintust és a koncentrációt.

Tovább a teljes beszámolóra

This entry was posted in beszámoló and tagged tájfutás, terep.

Júniusi mindenféle

Posted on 2021.06.28. Updated on 2021.07.07.

A június meghozta a várva várt versenyszezont. Néhány eseményről már készült beszámoló (Nagy-Hársas Ultra, Zemplén, Bükki Hegyi Maraton), most még pótoljuk a kimaradt megmérettetéseket.

Cser Krisztián, Helló Nyár 30 km
“Ma ért véget a BSI, Budapest Sportiroda Helló Nyár! virtuális futóversenye, melynek keretében tegnap én is lefutottam életem első 30 kilométerét, 3 óra alatt teljesítve. Nincs megállás. Irány a maraton! “

Kormány Alexandra (edző: Korányi Balázs)
“Fut a Birtok Trail – S távon (13 km) női abszolút 3. hely. A terep, a kemény kaptatók (a még meredekebb lejtőkről nem is beszélve) és – hajnali futóként – a hőség egyaránt a komfortzónám határainak feszegetését jelentette, de az ehhez hasonló “kirándulások” mindig nagy löketet tudnak adni a hétköznapok “normál” edzéseinek (nem mintha abban nem lenne elég kihívás, mielőtt Balázs Korányi Edzőbá félreérti és ezután vastagabban fog az a ceruza ). Nagyon jó volt újra átélni a versenyhangulatot, azt a barátságos légkört, ami egy ilyen eseményt mindig körülvesz. Nekem még különlegesebb volt ez a nap a többinél, mert a család is elkísért, Luca kabalarajza ott lapult végig a futóövemben és tényleg varázserővel bírt, ahogy ígérte, amikor odaadta. Igazi boldog nap volt ez a mai!