„Letudósnak” indult, mint amikor kedden este éppen csak egy pohár valamire gyertek fel, aztán a vége egy csodálatos mulatság, homályos-gyönyörű emlékekkel.
Kell egy kis fantázia, hogy a görbébe belelásd a feladatot, de megmagyarázom.
Erős hét utáni beszámoló röviden: „Fekve jól vagyok!”
Mindig sokan vannak, ez lehetősèg, hogy ne csak testünket futással, de lelkünket is feltöltsük egy kis embermozival. Bátrabbak megtippelhetik, hogy hány apukát csaptak ki otthonról babát altatni (6), vagy hány gazella futót csodálhatunk (3), vagy lesz-e gyerekfoci edzés (volt), vagy úsznak-e még a kacsák (nem), alszanak-e a lovak (igen).
2 dolog miatt nem kezdek el nyávogni: egyrészt a szemed a terepfutókon edződött és tuti nem sajnálnál. másrészt az úton csak mindenféle alacsonyan cirkáló (=tacskó) kutyákkal találkoztam és ők is büszkén és gyorsan mászták a dombokat, szóval arra jutottam, hogy ha azokkal a mini lábakkal megy, akkor nincs miért panaszkodnom nekem se
Gerilla kocogást terveztem, de végül győzedelmeskedett az értelem (és magam elé képzeltelek szúrós szemmel, képzeld, működött!!)
A pihenőhéten megfutottam a legjobb kilimet és a legjobb 1 mérföldet is – kérlek azért ne ölj meg.
Az RPE 17 hajszálpontosan sikerült, tökre megvolt bennem, hogy van még 3 fokozat, amit ki tudnék hozni magamból ha kellene, és csak utána ájulnék el.
Nagyon jó volt, hogy beszéltünk múlt héten, szépen helyretett, most arccal előre haladok.
Futás közben azon töprengtem, hogyan is magyarázzam meg, hogy mekkora szél volt. Gondoltam valami költői dologra, hogy az “ősz által itt felejtett falevelek sírva búcsúztak az ágaktól”, vagy vitorlás módon, “6-os szél 8-as pöffökkel”, esetleg vezessem le a dolgot az egyesített gáztörvényből, miszerint a PxV/T állandó, no de ez csak zárt rendszerekre igaz. Így maradok ez egyszerű megoldásnál: kurva nagy szél volt. Mindez kb. nulla fok Celsius mellett. Más érdekesség nem történt.
Majd késő délután küldöm csak a beszámolót, a jó kapcsolatunk érdekében jobb, ha ülepednek az élmények.
Kiderült, hogy a 12 év zeneiskolának mégis volt értelme: bármilyen dalt át tudok költeni futóindulónak (és altatónak is) úgy, hogy kijöjjön a lépés és a zene üteme is.
-5 alatt még sosem futottam, azért nem gyakori erre az ilyen nagy hideg. Van különleges tanács ilyen időre? Hogy maradjak otthon, például?
Nagyon jól ment. Csak egyszer estem el, és fordult ki picit a bokám.
A Grimm testvérektől Harry Potterig egyik mesében sem létezik hozzád mérhető gonosz boszorkány!
Ez a 11 km több, mint amennyit a falubeliek 99.9%-a futott aznap, így végül is simán local distance leader vagyok.
Ha nem merült volna le a telefonom, talán még végig is csinálom, így lecsaltam a végét. De a telefont is az órás tanulságok mellé teszem, fel kell tölteni mielőtt használnám. Tudom, van, akinek nem kell a negyvenes éveit elérnie ahhoz, hogy ezt felfogja.
Ma alaposan szemügyre vettem magam futás előtt a tükörben és úgy ítéltem, hogy mindenki számára az a legüdvözítőbb, ha egy pillanatra sem hagyom el a zsírégető tartományt!
Egy dolog volt béna, hogy az edzések egymásra csúsztak. Azt láttam másoknál ilyenkor ezt kell írni: “de meg tudom magyarázni”
Végülis fokozó volt, még ha lassítottak is az elfogyasztott cuba librék.
Valamit félrenyomtam a stravan, mert 2021-ben 2021 km kihíváshoz csatlakoztam véletlenül.
Igazából semmilyen nehézség nem jelentkezett futás közben, leszámítva a monotónia érzést, ami a végére annyira felerősödött, hogy pucér lányok tapsoló sorfalát vizionáltam magam elé. Ez a gondolat felpezsdített. Ennek ellenére sikerült szinte végig a zónában maradni.
Tisztességesen végigcsináltam, nem mindig méznyalás az edzés.
Tudom, hogy nem ezek voltak előírva, de futás közben mindig a fejemben volt a feladat, szóval nem linkségből csináltam mást.
Most, hogy feloldozást nyertem tőled és nem kell sálba lihegnem, rájöttem, hogy mennyit számít a futóteljesítményem szempontjából, ha időnként levegőt veszek. Heuréka!!!
Véletlenül beneveztem az UB-ra, 2 fős váltóban. Mák, hogy nem az egyéni nevezési oldal ugrott fel.
Az volt a furcsa, hogy a tempós részt jobban élveztem, mint a lassút. Emiatt nem kell ám vérszemet kapnod!
A 2. km végén sikerült stabil oldalfekvésben elhelyezkednem a jeges talajon. A szomszédos idősek otthona lakói közül többet tapsoltak.
Kicsit lecsippentettem mindegyikből, de nem lustaságból, hanem így adta ki.
A hét pipa, bár zavar állt be a rendszerbe amiatt, hogy ezúttal kedden volt a keddi futás és csütörtökön a csütörtöki.
Nem volt jó a lelkiismeretemnek, hogy elcsaltam egy km levezetést, de sajnos utálom a prímszámokat.
Kicsit sajog a combhajlítóm ott, ahol a lábam a seggembe van dugva.
Amúgy az egész egyébként nem esett kifejezetten rosszul, csak úgy éreztem magam a végére, mint akin átment a busz.
Minden körben belefutok egy hajnali futó srácba. Amikor mellette elmegyek próbálok halkabban haldokolni.
Az utolsó feladatos hosszúra még Chuck Norris is elmormolt volna egy “hinnye-azt-a-leborult-kurvamindenit”.
A repülőzést laktáton végeztem… így már majdnem olyan gyors voltam, mint a Belus 100 km-en.
Ez valami új kínzásforma. Ilyet nem adtál még soha.
400 m… azt sem tudtam mennyi idő alatt futok le ennyit. Valahogy eszembe jutott Michael Johnson futása Atlantában. Az valami 43 mp volt. Ennél kicsit lassabbra számítottam. És nekem nehezebb, mert 10-et kell belőle futni, nem mehetek olyan gyorsan már az elején.
Ennyi tellett most, dehát Kipchoge is csak 8. lett a London maratonon, úgy tűnik, nála is előfordul néha gyengébb teljesítmény…
Hát nem tudom, valaki biztos arrébb hordta a lejtő végét, de most adott idők alatt messzebb jutottam, mint máskor…
Pénteken elég gagyi voltam, nem voltam futni, nincs mit ezen szépíteni. Undorítóan lusta voltam, lépjünk is tovább, történtek szebb dolgok is a héten.
Ezt az edzést megtaláltam a könyvtárban a Középkori kínzások II. emelt szint tankönyv utolsó fejezetében az ‘elmúlt 55, igen/nem’ kérdés után. Ez volt odaírva: ha már semmi sem működik, futtassa vele ezt.
baratrunning.com 