#roadtosydney Május 25. – Ne döccenjen
A menopauzás tüneteim élhetetlenné teszik a mindennapokat, így ezeket átbeszélve, kedves nőgyógyász ismerősömmel (Továbbiakban: KNI) abban maradtunk, hogy rajtam már csak a piócás ember segít, esetleg még a hormonpótlás is szóba jöhet.
Na jó, de mik a tünetek?
Csak a szoki, amikre mindenki panaszkodik: szédülés, hőhullámok, agyköd, istentelen hízás, alvászavar, vizesedés, hangulatzavar, bőrszárazság, viszketés, hajhullás. Ja és folyton pisilni járok. Viszont az van, hogy ezek együtt vannak jelen, így kb délutánra már teljesen kikészülök mind mentálisan, mind fizikailag. Egyszer, csak délig 20 hőhullámot számoltam meg. A munkámban folyton szaladok magam után, össze-vissza alszom, leginkább akkor, amikor tudok… Eszméletlen szerencséls vagyok, hogy itthonról dolgozom.
KNI elmagyarázta nekem, hogy a hormon jó, a hormon kívánatos, hiszen eddig volt, most nincs, és ezért csak visszarakjuk, ami hiányzik. Valamint küldött nekem egy podcast epizódot, ami pedig végképp meggyőzött róla, hogy ez a – számomra – helyes út. Okuljatok ti is.
Egyúttal szeretném megjegyezni, hogy a menopauza nem csak női dolog, igenis hatással van a körülöttünk élőkre, így nem árt, ha a férfiolvasók sem görgetnek tovább automatikusan, és nem csak legyintenek, hogy női picsogás.
Így holnaptól a KNI által kért leletek beszerzése indul, hogy mihamarabb megszüntethessük ezt az élhetetlen állapotot.
Addig is reggel-este megy az ashwagandha, a Mg-biszglicinát, és a D vitamin.
A mai sport egészen komplexre sikeredett az UTH hatása alatt:
– 35 p erősítés és gyógytorna
– 20 p szobabringa, és
– 20 p óvatos gyaloglás, leginkább arra figyelve, hogy a lépések ne döccenjenek.
baratrunning.com 