RoadtoSydney

#roadtosydney Június 10. – Opera

Posted on Updated on

A héten a teljes fókusz(vissza)igazítás megtörtént, hétfőn és kedden is ment a 3 féle mozgás, szinte a max. időben.

A gyaloglásban az a jó, hogy össze lehet vonni a közlekedéssel (legalábbis városon belül), rengeteg időt takarít meg vele az ember és nem izzaszt meg úgy, mint egy magasabb pulzusú kardió edzés. Így kedden este otthonról a Bábszínházig*gyalogoltam. 47 perc volt a menetidő, ez BKV-val úgy 35 perc körül lett volna.
A gyaloglás tempója szépen alakul, már 11:07 volt, ami az eddigi leggyorsabb a műtét óta, éééés! már nem döccenek egyáltalán, figyelni sem kell rá nagyon.

Szobabringához Netflix** (igen, én még nem mondtam le:-)
Az erősítések pedig fele részben gyógytornák.

Ez a kép az első emlékünk Sydneyből.
2009. december 19-én, megérkezésünk másnapján készült. Az a két babagyerek épp most érettségizett le. #timeflies

A verseny útvonala elhalad majd itt az Operaház előtt.

*Bábszínház – Kár, hogy anyádat nem hoztuk (18+)
Kár, hogy nem volt szünet, eljöttem volna. Rémesen sajnáltam a színészeket, hogy ebben részt kell venniük 😦
**Netflix – Tökéletes pár, pont 40 perc egy epizód, így kibírható a szobabringa.

A Road to Sydney további bejegyzései.

#roadtosydney Június 8. – Elvitte a cica

Posted on Updated on

Sajnos a múlt hetet elvitte a cica, legalábbis sportszempontból:-)
Na jó, ennyire nem tragikus a helyzet, mert
– hétfőn volt nagy közös szülinapozás Balázzsal, isteni pisztáciakrém tortával
– kedden-szerdán összeraktam az irodai mozgás workshop anyagát, Boldizsárt fotóztuk hozzá, megdolgozott a zsebpénzéért
– csütörtökön lement a workshop egész jó visszajelzésekkel, és megvolt a csütörtöki chill sorozat első lépcsőzése
– pénteken biopszia (aznap egyáltalán nem lehetett sportolni)
– szombaton Boldizsárnak szurkolás a Honvédon, élete első 100 m-es versenyét futotta (felkészülési versenyként, nem ez a fő versenyszáma) 11.28 alatt
– szintén szombaton Csombók Csabi Kamnyikban futott a Terep EB-n, volt szurkolás, volt izgulás, mert egy hatalmasat esett, de szerencsére tovább tudott menni, bevitte a célba a magyar mezt ❤
– végre-végre barátokkal sütögetés, kerti parti
– vasárnap ALDI Női Futógála gyakorlatilag egésznap
Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy Karlovitz Máté barátunkat ország-világ előtt bemutassam az esemény pólójában, érti, aki érti 😀

Azért, hogy ne csak a kifogások legyenek, összelapátoltam 145 p erősítést-gyógytornát és 285 p bringát-gyaloglást.

A Road to Sydney további bejegyzései.

#roadtosydney Június 5. – Hangom van, beszélek

Posted on

Bár eseménydús volt az elmúlt két nap, valójában egy tapodtat sem sikerült Sydneyhez közelebb kerülnöm.

Június 4-re volt egy meghívásom a Telekomhoz, ahol egy másfél órás workshopot tartottam “Irodai mozgás” címmel.
Pozitív volt a fogadtatás, remélem használni fogják a tanultakat. Fun fact: a térdműtét után még nem tudtam volna minden gyakorlatot bemutatni, ezért Boldizsár is velem tartott, és segített a gyakorlatok helyes kivitelezését demonstrálni, betanítani.
Terveim szerint lesz még 2-3 ilyen jellegű előadás workshop, ami cégek, vagy más közösségek számára is megrendelhető, így az első előadás készen is van, megy majd külön menüpontba.
Külön köszönet Hankának az ebben való együttműködésben!

Kezdetét vette a júniusi lépcsőzős sorozat, a Csütörtöki Chill.
Júniusban minden csütörtökön lépcsőzős edzés a Bp., Rét u. 3-nál, 17:50-es gyülekezővel. Jelentem az első alkalmat mindenki túlélte. Ha van kedved gyere, akár ismeretlenül is.

Ma, pénteken, pedig sor került a biopsziára, amitől azért tartottam, de ez teljesen indokolatlan volt.
Az egyetlen érezhető dolog az első lidocain injekció, onnan pedig semmi.
Négy mintát vettek, 8-10 munkanap mire lesz eredmény. Na de addig ezzel nem foglalkozom, nem engedem, hogy szabad gyököket kössön le az aggódás.
Ja! Kaptam csokit a végén, mert megérdemeltem és az asszisztens is megmondta, a Harry Potterből is tudjuk, a csoki sok mindenre jó 🙂

Kaptam pár khm… kéretlen kritikát, hogy nem szoktuk a betegséget reklámozni, minek kell ezt nagy nyilvánosság elé tárni.
Először is, akit nem érdekel, görgessen tova, senki nem tart pisztolyt a fejéhez, hogy olvasója legyen ennek a sztorinak.
A másik, viszont, ami sokkal-sokkal erősebb, és engem igazol:
– sok Gizion fejében eloszlattuk a hormonpótlást övező városi legendákat, leginkább a rákkeltő voltát.
– egy Gizion az elmúlt pár napban már eljutott ahhoz az orvoshoz, aki a korábban linkelt podcast epizódban is beszél
– egy Gizion bejelentkezett menopauzás szakrendelésre (nem, ne a sima nőgyógyászhoz menj)
– két Gizion pedig bejelentkezett szűrésre
Mindezt a blog létezésének mindössze egyetlen hete alatt – Hangom van, beszélek.

Csajok, nem kell együttélni a fájdalommal, az életminőségromboló tünetekkel, sok esetben van megoldás, ne hagyjátok magatokat.
A szűrés pedig elengedhetetlen.

#gizionpower #womanpower

A Road to Sydney további bejegyzései.