Brigetio, 6 órás futóverseny – Földes Csaba, beszámoló
Az történt, hogy Földes Csabi elment egy hétvégi 6 órára gyakorolni a frissítést, erre nem beleszaladt egy 6 órás verseny mezőnyébe? És persze ha már ott volt, megnyerte.
Villámbeszámoló az esetről:
“A történet úgy indult, hogy egy ideje küzdök a futás közbeni frissítésemmel. Ezért Gabitól kértem, hogy nem tudna-e beiktatni az edzéstervembe egy olyan hétvégi hosszú futást, ahol kifejezetten a frissítést gyakoroljuk, így erre a hétvégére ismét egy frissítésgyakorlós hosszú futás lett beiktatva, természetesen már finomhangolt frissítési adagokkal.
Aztán az interneten egyszer csak szembejött velem a Brigetio Futóverseny 6 órás versenye. Nem sokat gondolkodtam rajta, azonnal be is neveztem. Mégiscsak jobban telik az a 6 óra versenykörülmények között, mint egyedül a Duna-parton.
Az 1250 méteres pályán róttuk a köröket, én pedig egész jól haladtam a megbeszélt pulzuszónában. Szépen, fokozatosan sikerült folyamatosan előrébb kerülni, mígnem egyszer csak a második helyen találtam magam. Az első helyezettől több mint tíz percre voltam, a harmadik helyen haladó futótól pedig biztonságos távolságra.
A frissítésem is jónak éreztem, és nagyjából egyenletes tempóban haladtam. Minden a tervek szerint alakult.
Aztán az utolsó órára fordulva jött a füles: az első helyen haladó srác elkezdett lassulni.
Mivel azonban még mindig elég nagy volt köztünk a távolság, esélyem az előzésre csak akkor lehetett, ha fokozom a tempót.
Adriennt kértem meg, hogy tolmácsolja Gabinak, mi a helyzet, és kérdezze meg, gyorsíthatok-e. Mert ha igen, akkor az előírt pulzustartomány bizony kuka.
Kis idő múlva meg is érkezett a válasz:
„Toljad neki!”
Nem is kellett több. Az igazi meglepetés azonban csak ezután jött.
Több mint 5 óra futás után olyan tempót sikerült mennem, hogy egyszerűen el sem akartam hinni. Pár kör elteltével sikerült fellépnem az első helyre, amit aztán már a verseny végéig meg is tartottam.
Nagyon boldog voltam.
És még csak nem is elsősorban az első hely miatt.
Hanem azért, mert végre nem az történt, ami az előző 6 órás futásokon: nem elfogytam a végére, nem összeomolva vártam a végét, hanem az utolsó órában még gyorsítani is tudtam.
Azt hiszem, ez most sokkal többet jelent nekem, mint maga a dobogó teteje.
Köszönöm Gabinak felkeszitést, Adriennek a profi frissítést és a barátok, ismerősök szurkolásását a pálya mellől.
És persze… „Toljad neki!”
Brigetio 6 óra, 66,61 km
